ELindítom témaként nagy élménybeszámolómat a Gödöllői Agrártudományi Egyetemről - mosti nevén Szent István Egyetemről.

Félévenként fogok haladni, és remélem hasznotokra válik.

Kezdetnek tehát:
Ugyan semmi kedvem nem volt földművelést(-túrást) tanulni, de anyám mégis rábeszélt, hogy jelentkezzek ide is - jó esély volt rá, hogy biztos pontokkal felvesznek. Na, szóval elkezdtem ide járni. Arra számítottam, hogy kemény lesz (kb. olyan váltásra számítottam, mint általánosból gimibe menni), de arra nem, hogy semmi köze nem lesz az eddig tanultakhoz. Pedig...
De haladjunk sorjában:
Az első félévben keményen tanultam, mindenre mindíg tanultam, minden tételt kidolgoztam. El is fáradtam benne, de nem ez a lényeg.
A lényeg két meghatározó dolog volt a kezdésben: egyrészt mindíg voltak, akik nem tudtak soha semmit, mégis mindenből kiválóan teljesítettek. A mai napig nem tudom, hogy voltak képesek olyan rövid idő alatt bevágódni a tanároknál (lagalábbis a nehezebb tárgyakból). És nem, nemigazán a puskázás hozta meg nekik a sikert...
A másik, hogy egyes tárgyakból ha van is óra, a követelménynek semmi köze az ott elhangzottakhoz. Sokkalta inkább azokhoz a "telefonkönyvoldalakhoz", amiket egyszercsak kiosztottak. A lapokon latinnevek, latin nyelvű besorolások voltak, egyes tárgyakból ez később számadatlistára módosult, és gyakran elmaradt még a magyar megfelelők odaírása is.
Ehhez már csak hab a tortán, hogy egyik alkalommal közölték: a latin elnevezések jórészét 3-évente lecserélik, és a fontosabbak is "frissülnek" kb. 5-évente.

De akkor minek tanultuk? És miért nem kérdezték a nagy nehezen (és esetenként jól) leadott anyagot?

Tantárgyneveket azért nem írok (ha nem muszály), nehogy reklamáljon valaki irányomban. Nem lenne pénzem kifizetni a bírságot. Bár nem is nagyon próbálnám...
Olvastam ugyanis, hogy ol. az Macintosh folytat mostanság egy olyan pert, aminek a célja, hogy senki ne kritizálhassa semmilyen tevékenységét - a neten se.