Megpróbálom az égéstermék-elvezetők, kémények kitorkollásának jelenleg érvényes előírásait feldolgozni.
Persze ez az én értelmezésem, ha valaki nem ért egyet velem, akkor kérem vitatkozzon, győzzön meg.

Az égéstermék-elvezetők, kémények kitorkollásának meghatározásánál továbbra is a fő szempont az MSZ 04-82-ben előírt, un „kéménykúp”, (kiszámításáról már lejjebb írtam), illetve az MSZ EN 12391-1-ban ajánlottak, amiket az alábbi pontokba szedtem a „Segédlet” alapján:

1. A gerinc közelében (szvsz 80 cm-en belül) a kitorkollásnak a gerinc felett kell lennie legalább 40 cm-el, szalmatetőnél legalább 80 cm-rel.

2. Lapos tetők, zárt mellvédek felett legalább 100 cm-re kell lennie a kitorkollásnak. (az MSZ 04-82, 120 cm-t ír elő!) Túlnyomásosnak 40 cm-re.

3. A kitorkollástól (a kémény középvonalától) a tetősíkig mért egyenes szakasznak legalább 230 cm-nek, túlnyomásos esetén 140 cm-nek kell lennie, vagy(!) a tetősíkra állított merőleges szakasz a kitorkollásig legalább 100 cm, túlnyomásos esetén 40 cm legyen.

4. Akadályok, határos épületek, épületrészek felett legalább 100 cm-re, túlnyomásos esetén 40 cm-re kell lennie a kitorkollásnak (pl szélzug esetén), ha az akadály magasságának másfélszerese több, mint az akadálytól mért vízszintes távolsága a kéménynek.
(Szvsz itt a kürtő középvonalának és a tetősíknak a metszéspontját kell alapul venni, onnan kell számolni a függőleges, illetve vízszintes értékeket.
Egyébként számomra ez a legmeglepőbb, szinte betarthatatlan előírás, nincs maximalizálva a vízszintes távolság sem.
Lehet, hogy félreértelmezés, vagy elírás, erre utalnak a 20. oldalon lévő ábrák is, - szinte ugyanazok nagyítva, mint a 17. oldalon lévő 5. ábra utolsó rajza -,amik ennek a pontnak ellentmondanak.
Ha kezemben lesz a szabvány is, akkor megpróbálom ezt a pontot újraértelmezni.)

5. Nyílások, ablakok felső éle felett függőlegesen legalább 100 cm-re kell lennie a kitorkollási magasságnak.
(Ez a régebben készült Műszaki Szabályozásban volt, szintén vízszintes távolság meghatározása nélkül. Ráadásul ez ellentmond a táblázatban később szereplő adatoknak.)
Ha vízszintesen 150 cm-nél, szilárd fűtőanyag esetén 230 cm-nél közelebb van a kitorkollás a nyíláshoz, akkor legalább 60 cm-rel, szilárd fűtőanyag esetén 100 cm-rel felette kell lennie.

6. Nyílások, ablakok felett és mellett, a tetősíkon mérve legalább 60 cm-re, szilárd vagy olajtüzelés esetén legalább 100 cm-re, alatt pedig legalább 200 cm-re lehet a kémény tetőátvezetési pontjának középvonala.

7. Lapostetőn álló kémény, ha határos épületrészhez vízszintesen 230 cm-nél közelebb van, akkor a határos épületrész felett legalább 60 cm-rel, ha 230 cm-nél messzebb van, akkor a határos épületrész legmagasabb pontja, és ettől a lapostetőn mért 10 méterre, vagy ha a lapostető széle messzebb van, akkor a szélén lévő pont közötti egyenes felett kell lennie 60 cm-rel a kitorkollásának, függőlegesen.
(Ez van a 20. oldalon, szerintem ellentmond a 4. pontnak)

Szerintem az építésztervezők eldönthetik, hogy melyik szabványt használják, dönthetnek úgy, hogy egyiket sem, de ezt a műszaki leírásban jelezni kell, probléma esetén kell bizonyítaniuk, hogy a szabványon kívüli megoldás ugyanolyan műszaki értékű, biztonságos, stb.

Ha a hatályos szabványokban előírtak egymással nem egyeznek, akkor érdemes a szigorúbbat figyelembe venni.

Új dolog a kémények méretezéséről szóló MSZ EN 13384 is.
Az abban leírtak lényege az, hogy ha az előzőek betartása ellenére sem éri el a kitorkollás magassága az e szabvány szerinti értékeket, akkor a kémény méretezésénél figyelembe kell venni a szélnyomást is.
Akkor pedig baj van, mert eddig ahány méretezésnél számolni kellett a szélnyomással is, ott nem lehetett túlnyomás nélkül elegendő huzatot biztosítani


Nem kell figyelembe venni a szélnyomást,

1. 26º-nál kisebb lejtésű tető esetén, ha nincs a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik,

2. 26º-nál kisebb lejtésű tető esetén, ha van a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik, de e szerkezet legfelső pontjából indított, a vízszintessel 10º-ot bezáró egyenes felett van a kitorkollás.

3. 25º-nál nagyobb lejtésű tető esetén, ha a kitorkollás a tetőgerinc felett van legalább 40 cm-el, és nincs a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik,

4. 25º-nál nagyobb lejtésű tető esetén, ha a kitorkollás a tetőgerinc felett van legalább 40 cm-el, és van a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik, de e szerkezet legfelső pontjából indított, a vízszintessel 10º-ot bezáró egyenes felett van a kitorkollás.

5. 25º-nál nagyobb lejtésű tető esetén, ha a kitorkollástól (középvonaltól) a tetősíkig mért vízszintes szakasz legalább 230 cm, és nincs a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik,

6. 25º-nál nagyobb lejtésű tető esetén, ha a kitorkollástól (középvonaltól) a tetősíkig mért vízszintes szakasz legalább 230 cm, és van a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik, de e szerkezet legfelső pontjából indított, a vízszintessel 10º-ot bezáró egyenes felett van a kitorkollás.

7. 26º-40º közötti lejtésű tető esetén, ha az égési levegő beszívó nyílása, és a kitorkollás a tetőgerinc ugyanazon az oldalán van, és ha nincs a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik,

8. 26º-40º közötti lejtésű tető esetén, ha az égési levegő beszívó nyílása, és a kitorkollás a tetőgerinc ugyanazon az oldalán van, és ha van a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik, de e szerkezet legfelső pontjából indított, a vízszintessel 10º-ot bezáró egyenes felett van a kitorkollás.

9. 26º-40º közötti lejtésű tető esetén, ha az égési levegő beszívó nyílása, és a kitorkollás a tetőgerinc két különböző oldalán van, de 1 méternél közelebb van a tetőgerinchez, és ha nincs a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik,

10. 26º-40º közötti lejtésű tető esetén, ha az égési levegő beszívó nyílása, és a kitorkollás a tetőgerinc két különböző oldalán van, de 1 méternél közelebb van a tetőgerinchez, és ha van a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik, de e szerkezet legfelső pontjából indított, a vízszintessel 10º-ot bezáró egyenes felett van a kitorkollás.

Sweep