Egy érdekes cikk a Figyelőből:

 

A Magyarországon másfél évre jelen lévő fapados légi közlekedés alapjában rendezte át a társadalom utazáshoz való viszonyát és szokásait. Az üzleti modell felvevő gazdasági környezetben sikerre van ítélve, dekonjunktúra idején viszont adódhatnak gondok. 

Fapados gép még nem érintette a magyar légteret, de már látható volt, hogy meg vannak számlálva a repülés mint elitista kiváltság napjai, amikor a Budapest Airport Rt. „korszakalkotó" javaslatot tett. Eszerint ameddig a részvénytársaság pályáztatás útján egy kevésbé bántó szinonimát nem talál, a magyar nyelvben a „fapados" kifejezés helyett legyen használatos inkább a diszkont légitársaság megjelölés. A törekvés kifigurázása az internetes fórumokban azonnal megkezdődött. Egy ilyen oldalon volt olvasható, hogy vezessük be a „természetközeli anyagból készült ülőalkalmatosságokkal felszerelt légitársaság" elnevezést.

Talán nem csoda, hogy a köznyelv leragadt a fapados kifejezésnél. Mi több, a lakosság ragaszkodik hozzá, amit az is mutat, hogy a hozzánk is begyűrűző új utazási forma másfél éves ittléte alatt a turizmuson belül egy új fogyasztói csoport jött létre. Ebbe tartoznak azok a szerényebb jövedelmű, de a világra nyitott turisták, akik sokáig busszal vagy autóval utaztak külföldre. Mivel a diszkontrepülés sajátja, hogy a társaságok inkább a kiutazó, és nem a bejövő turisták kiszolgálására koncentrálnak, a budapesti székhelyű cégek (SkyEurope és WizzAir) feladata volt, hogy a magyarok gondolkodásmódjába simulva alakítsák ki útvonalhálózatukat. Így menetrendjeikbe beillesztették azokat a célállomásokat- Split, Athén, Dubrovnik -, ahová bizonyítottan sok magyar utazik. Az ilyen lehetőségekkel egyre többen élnek Míg 2004-ben a külföldre utazó magyarok 5 százaléka utazott fapados társasággal, addig elemzők szerint 2005-ben az utazást tervezők 14 százaléka dönt a komfort nélküli repülés mellett.

MEGTÉPÁZOTT LUXUS. „A diszkont repülés másik hatása az, hogy az emberek, annak olcsósága miatt, egyre többet beszélnek az utazásról. Pozitívan gondolkodnak a légi közlekedésről, mint könnyen megszerezhető élményről, minek következtében a repülős nyaralás szép lassan veszít luxusimázsából" - mutat rá az összefüggésekre Puczkó László turisztikai szakember, az utazási tanácsadással foglalkozó Xellum Kft. ügyvezető igazgatója. Ő hívja fel a figyelmet arra is, hogy a pszichológiát sem nélkülöző fapados utazási modell már korántsem azt jelenti, amit a szó átvitt értelme jelöl. A beugratás ott van, hogy az olcsó repülőjegy megvásárlása komfortérzést biztosít a vevőnek, s a turista a megtakarítás felett érzett örömtől megrészegülve sokkal bátrabban költekezik a helyszínen. Megtakarítás ezen az utazási formán tehát jóformán nincs, a költségek ugyanis inkább átstrukturálódnak, semmint csökkennek.

„A fapados repülővel utazóknak csak igen kis százaléka az olyan szegény turista, aki külföldön barátoknál, ismerősöknél lakik, és szinte semmire sem költ"- jegyzi meg Drimmer Judit, a KPMG tanácsadója, akinek cége a közelmúltban átfogó tanulmányt készített az új jelenség turizmusra gyakorolt hatásáról. Eszerint, habár a fapadosok másfél éves ittléte rövid idő a hazai utazási szokásokban beállt változások határozott kimutatására, annyi érzékelhető, hogy a jegyvásárláson megspórolt pénzt az emberek szeretik egy jobb étteremben otthagyni vagy egy magasabb besorolású hotelre költeni.

„Ez egybevág a nemzetközi magatartással" - mondja Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség és a Magyar Turizmus Rt. elnöke. Hozzáteszi, hogy egy öt év múlva készítendő felmérés ugyanazt az eredményt hozná, ami már most, a tízéves európai múltra visszavezethető nemzetközi tapasztalatokból leszűrhető. Vagyis vélhetően hosszú távon is igazolt tény lesz, hogy a magyar fapados utazóközönség a három-ötcsillagos hotelekben száll meg, akárcsak az ide utazó külföldiek. Utóbbit a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják: eszerint a Magyarországra érkező turisták 2003-hoz képest a három és négycsillagos hotelek forgalmát 5-6 százalékkal, az ötcsillagosokét pedig 10 százalékkal emelték. Azzal kapcsolatban, hogy a luxushotelek valóban nem mellőzöttek a fapados turisták körében, Pálfalvi Márta, a Four Seasons Gresham Palace kommunikációs vezetője is említ egy érdekességet. Bár közvetlenül nem kutatják, ki milyen légitársasággal érkezik hozzájuk, de amikor az EasyJet vagy SkyEurope gépek landolásához kér limuzin transzfert a vendég, abból elég egyértelmű következtetéseket tud levonni a szálloda személyzete.

A fapadosok jótékony hatása pedig nem csak a szállodaiparban érhető tetten, hanem a Ferihegyi Repülőtér utasforgalmában is. Itt az elmúlt évben rekordszámú, közel 6,5 millió utas fordult meg. Ez 2003-hoz képest 23 százalékos növekedést jelez, aminek következtében Bécs és Prága után Ferihegy vált Közép-Európa harmadik legforgalmasabb légikikötőjévé.

SZIPKÁZÁS NÉLKÜL. „A Légitársaságok Nemzetközi Szövetségének adatai azt mutatják, hogy Magyarország légi közlekedése Kínához és Indiához hasonló dinamizmussal fejlődik" - egészíti ki a sikersztorit Stephan Semsch, a Lufthansa Budapesten székelő közép- és kelet-európai régióigazgatója. Megelégedéssel nyugtázza, hogy cége a Germanwingssel 1997-ben még időben szállt be a diszkont légitársaságok piacára. A lépés a fapadosok Európába szivárgásával szükségszerű volt, miként az is, hogy a hagyományos légitársaság az utazási szokások tekintetében megváltozott igényű piacon újragondolja üzleti modelljét. A fapadosok sikerei ösztönözték a Lufthansát, hogy emelje a gépek levegőben töltött óráinak számát, illetve, hogy a diszkont légitársaságokhoz hasonló, átlátható árstruktúrát alkalmazzon. Semsch szerint a fapadosok jót tettek a piacnak. Általuk megnőtt a légiutas-forgalomban részt vevők száma, miközben a kihívók mégsem a hagyományos társaságoktól szipkázták el az utasokat, amit a Lufthansa évek óta 10 millió fő körül mozgó törzsutas-bázisa is igazol.

Semsch hipotézisét, miszerint a hagyományos légitársaságok az üzleti utazókat, a fapadosok pedig a szabadidős turisták igényeit szolgálják ki, a KPMG-tanulmány is alátámasztja. Ebben az áll, hogy a nagyvállalatok többsége üzleti utazásokra vonatkozó belső szabályozásában továbbra sem számol a diszkont társaságokkal.

A cégvezetők ugyanis magas színvonalú repülőtéri és fedélzeti szolgáltatásokat várnak el, amibe beletartozik az üzleti váró, a törzsutas-programban való részvétel, vagy a fedélzeti ellátás megléte. Nem tartozik bele viszont, hogy a gép a várostól messze fekvő repülőtereken száll le, illetve hogy a jegyfoglalás nem módosítható az utazás előtt. A hagyományos repülés tehát egyelőre nem roppan össze a diszkont légitársaságok nyomása miatt, miként a hagyományos utazási irodáknak sem kell lehúzniuk a rolót csak azért, mert az internetes foglalás egyre nagyobb szerephez jut.

Tény viszont, hogy az öntudatára ébredt turista már nem hajlandó jutalékkal terhelt összeget fizetni az utazási irodának csak azért, mert az szállást foglal neki. Fapados-foglalásán túl inkább ezt is maga végzi az interneten. Az effajta mentalitás rontja az utazásszervezők üzletét, egyelőre azonban nem komoly mértékben. Ugyanis nem minden utas annyira felkészült, hogy egyszerre legyen dörzsöltség, internet, nyelvtudás, illetve a foglaláshoz szükséges bankkártya birtokában. „Ezek valamelyikének hiányában a turista továbbra is profi utazásszervező segítségét kéri" - mondja Déri Tamás, a Tensí Tours ügyvezetője, akinek cége azért az intő jelek hatására megreformálta foglalási rendszerét. Ők újabban például aszerint is kínálnak utakat, hogy előzetesen felmérik, hova repül fapados társaság. Ezt azzal egészítették ki, hogy online foglalási rendszert hoztak létre, és lehetővé tették, hogy az internetes foglalás call centeres kolléga segítségével történhessen. Déri szerint a visszacsatolás fontos az utasnak, így nem ritka, hogy a call centeres munkatárs az utas „kezét fogva", együtt foglal nemcsak szállást, de jegyet is a fapados gépre.

KONJUNKTÚRA-HATÁS. Déri szerint a jó előre megtervezett fapados túrák nem ítélik halálra a last minute utazást sem. Utóbbiak ugyanis a beragadt utak értékesítését ösztönző akciók, ilyenek pedig mindig akadnak. A szakember viszont egyetért lapunk felvetésével, miszerint a komótos mérlegelés mindkét utazás esetén már a múlté. Az olcsó jegyek megszerzése gyorsaság és rutin függvénye. Rutinszerzésre viszont adódik lehetőség a jövőben. A KPMG tanulmánya szerint ugyanis a diszkont légitársaságok további terjeszkedése várható hazánkban. A fapadosok által alkalmazott „point-to-point" utazási modell (A-ból B-be repülés) a gazdaság zavartalan működésekor ugyanis nagyon életképes. „A gazdaság instabilitása esetén viszont nem árt, ha a fapados társaságok fő tevékenységüket a kiegyensúlyozott pénzforgalom érdekében további, profilba vágó üzletágak beindításával egészítik ki" - húzza alá Puczkó László. Az elemző szerint az olcsó légi közlekedés a turizmus egyéb területeit is megfertőzheti a fapados modellel.