Sorkorzó I.

Láng a lelkem, megszülettem,
Szégyenemből szárnyra keltem,
Port szitáltam holt virágra,
Lettem pára,
Lelkem tettem szép oltárra.

Hideg kőbe temetkeztem,
Ködbe vesztem, megkerültem,
El-elszálltam, visszavártak,
Volt barátok nem próbáltak
Tartani.

Így gurulok rőt szekéren,
Lábam alatt évek égnek, <br Szemben tartott más világba <br Vágyok lenni nyíló álma <br Egykinek. <br <br