Szerintem az Istentől való szeretet nem egy emberi érzelem, hanem olyan cselekedetekből áll, amik az egyént Istenhez viszik egyre közelebb. Az Istentől való szeretet elképzelhetetlen úgy, hogy ne Istenhez vonzaná az embert. Ez a vonzás pedig nem feltétlenül érzelmek keltésén keresztül valósul meg, hanem az áldozaton keresztül. Isten világ-szeretete akkora, hogy a saját fiát adta oda érte. Azért a világért adta oda, amelyet ugyanez az Örökkévaló el fog pusztítani, mielőtt annak teljes újjáteremtése bekövetkezne.

A tényleges, bibliai, keresztény szeretet ennélfogva elsősorban áldozat-centrikus, és nem érzelem-centrikus.