giornalista Creative Commons License 2005.06.04 0 0 1009

Az utolsó mondatoddal egyet értek. Azzal azonban, hogy nem vagytok hajlandóak kompromisszumokat kötni, nem tudok mit kezdeni. Számomra alap, hogy meghallgatom a másik oldalt majd úgy döntök. Az, hogy teljesen elpusztítanátok a falrajzokat, szerintem túlzó, megvalósíthatatlan és egy új érkezőnek (aki nem olvasta a korábbi hozzászólásaitokat) kicsit "nevetséges" is. Bagatelizált.

 

A modern művészetekről más a véleményünk. A világ fejlődik, az emberek gondolkodása is. A középkor művészetei a megkötöttségektől voltak hangosak, az épületek funkciókat, a festmények elvárásokat szolgáltak, a művészi szabadság, mint olyan, nem létezett. Ha valaki be tudott állni a sorba és pont arra állt rá a keze, amit elvártak, akkor - ronda szóval - befutott.

 

A modern művészet a szabadságra épül, az alkotói tevékenyésgre. Fantáziára, tehetségre, megvalósításra. Vannak olyan képek (maradjunk most ennél, hiszen a graffiti megvalósítása is képszerű, igaz, az eszmét ez esetben háttérbe szorítottuk), amelyeket nézve nem értek semmit, nem tudom, mit akart a festő. Mások előtt megállok és úgymond hatást gyakorol rám.

 

A modern művészetet is el lehet utasítani, hiszen egy fehér alapon szereplő piros négyzet művészi értéke megkérdőjelezhető.

 

Ilyen fiatal korban, mint amiben én vagyok, még vannak az embernek példaképei. Az enyém egyszer azt találta mondani: "A művészet az, amikor az alkotói cél és a befogadói elvárás találkozik. Más szóval: amikor a művész által művészetnek szánt alkotás a befogadó számára is művészetet jelent".

Előzmény: courage the dog (1000)