Azért gondoltam Anzulovicsra, mert őszintén szólva én nem vettem észre idén, hogy lenne olyan játékosunk, aki adott esetben úgy képes megbontani az ellen védelmét, hogy a végcél ne feltétlen a rádobás, hanem a társ kiszolgálása legyen. Persze ez sem teljesen igaz, hisz a hárompontosra sokszor ki lett játszva a labda, de nagyon hiányoltam az olyan Spivey-féle játékokat, amikor egy csel után betör valaki és a kiváltó védők mellett inkább a magasembereket vagy a palánk alá belépőket szolgálja ki. Biztos volt példa erre is, de nagyon-nagyon kevés. Chad-nek és Lapovnak is sokszor kellett tempókkal próbálkoznia, ez Bojan esetében még nem is volt probléma, de javítsatok ki, ha nem igaz, én úgy vettem észre, hogy Chad túlságosan is szerelmes az emberről eleresztett tempódobásaiba, sokkal jobban, mint amennyire az eredményes. Gördülékenyebb lenne a játékunk, ha lenne egy olyan játékosunk, aki amellett, hogy jól dob, a társakat is képes minden esetben kiszolgálni. Ezek az indokok nekem elégnek bizonyulnának ahhoz, hogy annak ellenére is leigazoljam a pofát, hogy egy EU-s szlotot fel kéne így adni. Pavlikkal összehasonlítva meg még nagyobb a kontraszt, pláne úgy, hogy ahogy Geosz mondta, a cseh sem érné be kis pénzzel.