Az én kutyám 4,5 éve nem tud felállni. Vannak időszakok, amikor jobban, van amikor rosszbbul van. Vannak ritkán olyan napok, hogy feláll magától is. Általában akkor tud felállni, ha valami a közelében van és meg tud támaszkodni. Ölben hordom a 4. emeletről sétálni, 25-30kg. Nagyon elszoktam néha keseredni, kimerít, de azután mindig vannak szebb időszakok.

Egyszer egy idősebb hölgy tacskója lebénult. Az egész hátsórésze elsorvadt, Nagyon csúnyán nézett ki. Táskában hordta sétálni, a farkánál tartotta, úgy pisilt, kakilt. Mondtam neki, miért nem viszi el akupuntúrás kezelésre (magam nem hiszek az ilyesmikben, de amikor szarban van az ember, akkor mindent megpróbál), mert láttam kutyát rendejönni tőle. Azt mondta, hogy ő nyugdíjas és nincs erre pénze, nem teheti meg. Találkoztam vele később is és mondta, hogy mégis elvitte a kutyát. Ez kb. 6 éve volt. Azóta is gyakran látom őket együtt sétálni, a kutyus vidáman futkos, megőszült pofával a néni mellett. Kérdeztem az állatorvos barátomat, Te miért nem foglalkozol akupunktúrával. Azt mondta, adok neki egy injekciót és ha van rá esély, akkor egy hónapon beül feláll, ha nincs, akkor ugysem fog(akupunktúrával sem).

Különben több tacskót is láttam, akik felálltak és magas életkort értek meg, 17 évet, pedig nagyon komikus járásuk lett.