Ez a nő is ilyen volt. Szabályosan kikelt magából. A férje utána meg is beszélte vele a dolgot. Utána már nyugisabb volt.

Az a baj, hogy nagyon sokan belenevelik ezt a gyerekeikbe. Nekem sosem tiltották, hogy ne nyúljak, hozzá, ne fogjam meg, ne menjek oda. Természetesen nem engedtek mindent. Megvolt azért az a határ amire igenis nemet mondtak.

Az első macskámra is nagyon nehezen mondtak igent. Azzal a feltétellel tarthattam meg, hogy gondoskodom róla.

Ezt meg is tettem. Természetesen segítettek, mert mit várhat el az ember egy 5-6 éves embergyerektől. Nem tudja saját pénzén etetni az állatkáját.

....és azzal, hogy gondoskodtam arról a cicáról, megtanultam tisztelni az állatot és megtanultam, hogy igenis máshogy működnek mint mi vagy mint játékaim.

Eléggé megdöbbentő volt amikor legutóbb Tihanyban sétáltunk a kutyával. Volt ott egy család, két pici gyerekkel. Az apjuk mondta, hogy nekik is van kutyájuk. A kissebbik fia pedig mindenáron meg akarta fogni a kutyámat, aki nagy boldogan szaladgált körülöttünk. Megfogtam neki és lefogtam, hogy meg tudja simogatni.....

A kisfiú odajött és elkezdte full erőből ütni a hátát. Ez a simogatás???? Az apja pedig 10 percen keresztül magyarázta a gyerekének, hogy nem szabad ütni a kutyát.

Amikor befejezte a mondandóját, kezdhette elölről, mert a kissrác ütés helyett folytatta rúgással.... :o|

Nekem amióta csak az eszemet tudom,mégcsak eszembe sem jutott, hogy ilyet csináljak!