Egyesek -- pl. Vászolyi Erik -- szerint az inkorporáló és a poliszintetikus kategória nem ugyanazt jelenti.

Eszerint az egyik kategória csak egyfajta "túlhajtott" ragozó sajátosság lenne, amikor pl. az igéhez kötődő morfémái között jelennek meg az ige aktuális argumentumaira vonatkozó utaló morfok (pl. a tárgy személye, száma), de maguk az argumentumok nem. (Természetesen van "beleértett" argumentum, ami nem jelenik meg, csak az utaló morf jelzi. Ez hasonlít a másik kategóriáram de nem az, mivel csak szélső eset.) Ilyen lenne pl. a magyar -lak/lek rag (látlak, nézlek). Ezeknél egy mondat több szó.

A másik kategória magát az argumentumokat is beemeli kötött morfémaként az igébe: ezeknél egy mondat valóban egy szó.

Most nincs nálam Vászolyi könyve, és ha megköveztek sem tudom felidézni, hogy melyik az inkorporáló és melyik a poliszintetikus a kettő közül... (De majd megnézem.)