Ez – azt hiszem – nem helyesírási, hanem textológiai kérdés. Az Irodalmi szövegek kritikai kiadásának szabályzata a kérdésről ekképp rendelkezik:
„5.2 Az 1832 és 1904 között, azaz a Simonyi-féle iskolai helyesírás érvényesülése előtt keletkezett irodalmi szövegek közlésében a következő, technikai természetű módosításokat hajtsuk végre: a c hangértékű cz helyett c-t, a cs hangértékű ts helyett cs-t, az szsz típusú kettőzés helyett ssz-t írjunk: az a névelő, az e mutatónévmás, az s kötőszó és a ragtalan birtokos jelző mellől a hiányjelet hagyjuk el.
5.21 Egyébként azonban meg kell őrizni az írás korfestő erejét és azokat a sajátosságait, amelyek a szerző nyelvállapotát és írásgyakorlatát jellemzik. így változatlanul kell hagyni a maitól eltérő hangtani jelenségeket (pl. a magán- és mássalhangzók rövidségét és hosszúságát), a nyelvjárási jellegzetességeket és a prozódiai különlegességeket. Ugyancsak változatlanul kell hagyni a szövegben a szavaknak eredeti egybe- vagy különírását, a nagy- és kisbetűk használatát, az idegen szavaknak, a személy- és földrajzi neveknek, az újságcímeknek írásmódját, továbbá a központozást.” (Színes kiemelés tőlem.)

A népszerű kiadások ilyen kérdésekben a kritikai kiadást követik, tehát közvetve rájuk is vonatkozik ez a szabályozás.

„mintha Kölcsey a Himnusz első sorában az áldd felszólító módú alakot egy d-vel írta volna”
Az első autográf kéziratban valóban (habár az ilyen egyediségeket nem szokás átvenni). De az ultima manus, illetve az ultima editio elve (is) felülbírálja az első kéziratbeli alakot. Az áld! sosem volt szabályos. (Csendben jegyzem meg, hogy Vörösmarty maga szövegezte az első akadémiai helyesírási szabályzatot, ez helyesírási tudatosságát is bizonyítja, tehát fel se tenném, hogy a Guttenberg írásmód helyesírási hiba lenne az esetében.)

Deák Ferenc(z) nem kérdés, hiszen az utónevek cz-jét mindig átírjuk, csakúgy mint a köznevekét.

A Kukoric(z)a érdekesebb: ha köznévi eredetű ragadványnévnek tekintjük: Kukorica, ha vezetéknévnek: Kukoricza. A kurrens Petőfi-kiadások gondozói az előbbi mellett döntöttek.

Egyébként az ilyen kérdésekben a sajtó alá rendezők döntenek, nekünk, tehát a plebsnek az a dolga, hogy ezt kövesse.

Helyesírási szótár csinálásakor egyébként ezen a Guttenberg-albumon törtem a fejem, hogy érdemes-e szótárazni a Püthagorasz : Pitagorasz-tétel, Szent Iván-éj : Szentivánéji álom mintájára, de aztán úgy döntöttem, a Guttenberg-album ne szerepeljen a Gutenberg szócikkében. Ettől függetlenül, ha ezt a verscímet le kell írnom, biztosan két t-vel teszem.