Még egyszerűbb lenne itt a Földön egy piezoelektromos jelenségre hajlamos kristályt körbeforgatni. Ez ugyanis a méretváltozás hatására feszültséget generál. Ha keletkezne feszültség, és az arányos lenne a spec.rel. által elvárt hosszváltozással, akkor igaza van az elméletnek, ha nem, vagy más lenne a feszültség értéke, akkor a spec.rel. hamis. Persze azt már most elmondhatjuk, hogy valami nem stimmel, hiszen ha keletkezne feszültség, akkor a kristállyal együttmozgó megfigyelő meg azt kérdezhetné, hogy honnan ez a feszültség, mivel ő ugyanakkorának méri most is a kristályt, mint a forgatás előtt. Úgyhogy a kísérlet elvégzése nélkül is nyugodtan kijelenthetjük, hogy a hosszváltozás csak látszat.