Szia Chela és mindenki!

Először is szeretném őszinte részvétemet kifejezni azért, ami a cicáddal történt. Ez kegyetlen és barbár cselekedet volt az öreg részéről, hiszen gondoljunk csak bele: az akasztás már önnmagában is egy szörnyű, embertelen módszer, bármely élőlényre vetítsük ki ezen a Világon. Ilyet egész egyszerűen SENKI nem érdemel.

 

A macskák károkozásáról: ismerősöm autófényező, és bizony-bizony nem egyszer volt, hogy a kis selyemmancsúak végigcsörtettek a frissen fényezett autón. Na, ez kár a javából, méghozzá nem is kicsi. Ismerősőm azonban mégsem tette el egyiket sem láb alól, maximum paprikavörös arccal dohogott egy darabig, !MERT! ezek emberi értékrendek, a mi törvényeinket egyetlen állat sem olvassa, ezért kell nekünk, gazdáknak felelni értük, és ezzel párhuzamban tenni érte, hogy megóvjuk őket az esetleges következményektől.

Azt már sokkal nagyobb bajnak tartom, hogy bizony a macsekok, ha nem is éhesek, akkor is a fránya vadászösztöntől hajtva igencsak nagy károkat okoznak a madárvilágban pl. Ezek viszont kézzel fogható károk, és nem csak emberi értékrendben!

 

Ezért is értek egyet azzal, azért mégiscsak korlátozni kéne a macskák szabadlábát :)

Vagyis: Nem kéne, hogy a gazdik szabadon engedjék őket, rázúdítva az esetleges nem macskásokra, vagy ami még rosszabb és Chela történetéből megismert szélsőséges macskagyűlölőkre. Ha macskánk van, ha kutyánk, ha papagályunk, ha görényünk, stb.stb. tartsuk őt a magunk területén. Igaz, hogy sajnos még úgy is előfordulhat, hogy egyes pszichopaták kerítésünkön áthajítanak valami "aranyos" kis mérgezett husit (hogy szakadna le a kezük, amelyikkel dobták) de mégis azért ezzel jelentős lépést tennénk állataink érdekében.

Kérlek, most ne támadjatok rám, hogy próbáljak meg egy szabadlelkű macskát ÉN lakásban, bezárva tartani, mert én nem egy, hanem mindjárt négy szabadlelkű, selyemtalpúval osztottam meg a házamat, és egyetlen egyszer sem mentek ki a házból. Egészségesek és kiegyensúlyozottak, kedvesek voltak, és csak ritkán tett az egyik kislányom (Titi) olyan galádságot, hogy lecibálta a függönyt, dehát nézzük el neki, ő azért mégiscsak nő volt :))))  (Bár Mirci és Vica is nők voltak, mégse tettek ilyet velem. Akkor hogy is van ez???) Dönci, az ivartalanított kandúr volt a negyedik, ha már így felsoroltam őket. 

 

És tény, hogy sok helyre felugranak a kis kíváncsiak, így hihetőnek tartom, hogy a kekszbe is belemászott az említett macs. Ez bizony tényleg nagyon kellemetlen lehetett, pláne annak, aki nem macskás.

Az enyémek soha nem voltak éheztetve, mégis megtették, hogy puszta szeretetből lenyúlták  a kajámat, a belepiszkálás meg napirenden volt. Említett szemtelen hölgyem (Titi) ha leültem enni, minden gátlás nélkül benyúlt a tányéromba, ha valami megtetszett neki, hiába volt tele a tányérja- ugyan azzal akár :) Ha kizártam, na..! Akkor a keserves rikácsolására összeszaladt az utca. :))