A szembenálló felek a hidegháborúban a hagyományos katonai erőre sem számítottak egyáltalán a másikkal szemben - pont azért, mert tisztában voltak vele, hogy a hagyományos háború seperc alatt nukleárissá válna. Éppen ezért a hidegháború alatt mindig elkerülték, hogy katonáik nyíltan egymás ellen harcoljanak - bár közismerten Koreában és talán Vietnamban is harcoltak orosz pilóták, és talán Afganisztánban is vettek részt néhányan a harcokban is. De a nyílt hagyományos konfliktust mindig gondosan elkerülték.

Irán nem csak azért akarhat bombát, hogy elkerüljön egy amerikai támadást (ami azért gyanús, mivel elvileg Amerika pont az atomfejlesztés miatt akarná megtámadni Iránt)

Amerika Irakban megmutatta, hogy mindenféle komolyan vehető ok nélkül is megtámadhat neki nem tetsző rezsimeket. Miután Irán - Szaddám azóta már legyőzött Irakjával és Észak-Koreával együtt - a "gonosz tengelye" tagjának lett nyilvánítva, továbbá az USA-nak félig-meddig deklarált célja az iráni "regime change", ezért az iráni kormány ilyen helyzetben - ha kicsit is racionális - mindent meg kell hogy tegyen az amerikai fenyegetés elrettentése érdekében. Irak 2002 őszétől teljes mértékben együttműködött az ENSZ-szel és a fegyverzetellenőrökkel, de ez sem mentette meg.

Egyébként Irán az elmúlt tizenöt évben semmi jelét nem adta annak, hogy vezetői irracionálisak lennének - a magam részéről a demokrácia-terjesztő keresztes lovagok racionáléját sokkal nehezebben tudom megérteni (sőt egyáltalán nem értem), mint az iráni teokratikus vezetők sokkal egyszerűbb és érthetőbb szempontjait.