Új remény a szélütés miatt lebénult betegeknek
2005. április 15. 10:34

Egy amerikai csapat olyan fehérjegátló antitesttel dolgozott, mely patkányoknál visszaállította a szélütés következtében lebénult végtagok mozgóképességét

Amikor szélütés ér egy embert, az agy bizonyos területének vérellátása megakad, mivel egy ér károsodik vagy valami elzárja. A vér normál esetben oxigént és tápanyagokat szállít, mely szükséges az agysejtek életben maradásához. A vér nélkül a sejtek haldoklani kezdenek és a szélütés áldozatai elveszítik azon képességeiket, melyeket az adott terület agysejtjei irányítottak. Az összes szélütéses eset 80 százaléka isémiás - elégtelen vérellátás -, melyet vérrögök váltanak ki, amelyek az ereket és az agyi artériákat blokkolják. Ez a trombotikus szélütés. A többi 20 százalék esetén a meggyengült ér elszakad és vérzés indul meg az agyban. Ezt nevezik hemorrágiás szélütésnek, mely gyakran halálos. Évente körülbelül 600 ezer új szélütéses eseteket regisztrálnak.

A megújulás ereje

A fiatal emberek és állatok esetén a központi idegrendszer, mely körülbelül 10 milliárd idegsejtet tartalmaz rendelkezik azon képességgel, hogy spontán módon új idegsejt kapcsolatokat hozzon létre. Így gyakorlatilag nincsen akadálya a regenerálódásnak a fiatal, fejlődő szervezetben. Ám amikor a fiatal állatok felnőnek és idegrendszerük is kifejlődik, ezen spontán reakciók megszűnnek, mert valami blokkolja azokat. A kutatók tudják, hogy a felnőttek ugyanolyan kapacitással rendelkeznek a megújulásra, ám valami van a szervezetben, ami nem engedi a folyamat végremenését.

Az elmúlt években agykutatók nemzetközi csapata Martin Schwab vezetésével felfedezett egy "NOGO-A" néven ismert fehérjét, mely megakadályozza az agy és a gerincvelő sérült idegsejtjeinek gyógyulását és újranövesztését. A protein a jelek szerint az egyik olyan stabilizátor, mely akkor kap szerepet, amikor a központi idegrendszer kifejlődése befejeződött, amikor az összes idegszál helyre került, megvannak a megfelelő kapcsolatok és az egész rendszer funkcionális, érett állapotba kerül.

Wendy Kartje orvos teszteket hajtott végre szélütés utáni állapotban lévő patkányokon egy speciális antitest segítségével. Ez az antitest egy immunrendszer fehérje, mely meggátolja, hogy a NOGO-A megkösse az idegsejteken lévő receptorokat. A NOGO-A gátló hatása nélkül a sérült idegsejtek képesek voltak regenerálódni, így az állatok lebénult első végtagjukban visszakapták a mozgás képességét. A kutatók most először bizakodóak azzal kapcsolatban, hogy a szélütéses embereken így segíteni tudnak.

Az orvoscsapat előzőleg arra tanította be a patkányokat, hogy komoly feladatokat hajtsanak végre, például egy apró lyukon keresztül másszanak az ételig, vagy egy kis létra fokain menjenek fel. Ezen feladatok nagy része precíz elülső végtagmozgást és koordinációt követelt. A szélütésszerű sérülés a motoros kéregállomány bal vagy jobb részén - az agy azon része, mely a tudatos mozgásokat irányítja - azt eredményezte, hogy az állatok azonos oldalon lévő végtagjai lebénultak, így nem tudták végrehajtani a feladatokat.

Egy héttel a szélütés után megkezdték a patkányok kéthetes antitest-kezelését, hogy blokkolják a NOGO-A fehérjét. A kezelés végén a kutatók állandó teszteket kezdtek meg az állatokkal. Öt héttel a bénulás után, a kezelés hatására drámaian változott a rágcsálók állapota. Amikor a kutatók megvizsgálták az agyi kapcsolatokat, kiderült, hogy újak jöttek létre a hiba áthidalására. Bár Kartje csapata csak az agy azon részén tesztelte a terápiát, mely a mozgást irányította - a szélütés során leggyakrabban károsodó terület - , a csapat szerint más jellegű szélütés esetén is alkalmazni lehet a fehérje gátló kezelést.

A kérdés már csak az, hogy mennyi idővel a szélütés után kell bevetni a terápiát, hogy az működjön. A csapat most ennek meghatározásán dolgozik. A kutatók szerint, ha a terápia hasznos - rágcsálóknál egy hónap után az volt - akkor embereknél hosszabb idő után is be lehet vetni, és nagy valószínűséggel hatni is fog.