A Favoritra azt írja hogy a rakétán keresztül oldja meg a célkövetést (Track Via Missile-TVM): a célt a rakétafej látja és a földi berendezés számítógépe irányítja rá a célra ezzel egyszerűbb  a rakéta szerkezete. Annyit vélek érteni belőle hogy a rakéta nem igényli a cél megvilágítását mert a fejében valamilyen érzékelő van (hogy hőképes vagy lokátor azt nemtom) és a földre sugározza a cél helyzetét amit a földi számítógép egyeztet a keresőlokátor adataival és ennek megfelelő kormányparancsot küld vissza. Ha véletlenül jól értelmezem ezt a bölcsészagyammal, akkor ez azt jelentené hogy nincs szükség a cél megvilágítására és kiküszöböltük a fedezőszög problémáját?

 

Nem!

 

A parancsközlő rávezetés (Dvina, Nyeva, Volhov, Krug)

a tűzvezető lokátor méri a cél, és a rakéta helyzetét, és küldi ki a rakéta számára a kormány parancsokat.

Előnye: egyszerű olcsó rakéta (mivel a rakéta nem látja a célt)

Hátránya: a rávezetés pontossága a távolsággal csökken.

 

Félaktív rávezetés (Kub, Vega)

Itt a cél közelében a rakéta veszi az alávilágító lokátor által megvilágított, célról visszaverődő jeleket, és azokat követi.

Előnye: a pontosság a rakéta célhoz közelítésével nő

Hátránya: drága rakéta (mivel a rakéta számítja ki a kormányparancsokat)

 

TVM (Patriot, S300)

Itt a cél közelében a rakéta veszi az alávilágító lokátor által megvilágított, célról visszaverődő jeleket, és azokat visszaküldi a lokátornak, ami kiküldi a rakéta számára a kormány parancsokat.

Előnye: egyszerű olcsóbb rakéta (mivel a rakéta látja a célt, de nem számítja ki a kormányparancsokat), a pontosság a rakéta célhoz közelítésével nő