Bizonyos tanok szerint, minden ember egyedül van. Ezen az sem változtat, ha 10gyerekes családban él.

Az életünkért, az abban történtekért ugyanis egyedül mi magunk vagyunk felelősek. Amikor "odaátra" kerülünk, visszatekintvén mi magunk fogjuk eldönteni, hogy megtettünk-e mindent, elvégeztünk-e minden feladatot, vagy nem és akkor újra kell jönni.

Másrészt. A mai intoleráns ember gyakran kerül magányba, mert képtelen elviselni a többi ember természetes másságát. S mivel nem csak intorleránsak vagyunk, hanem a kritikát sem tűrjük, legtöbben a magányt válasszák mint jónak látszó megoldást, azután meg szenvednek tőle.

Egyetlen megoldás az elfogadás lenne, de ez csak utópia többnyire.