>>Miért ilyen későn? Mert az egyébként mai szemmel nevetséges követelmények ellenére sem volt egyetlen befektetőnek érdemes ezeket megépíteni

A HÉV vonalak építésekor a föld értéknek növelése is szempont volt. Tehát ha valaki az Alföldön épített vasutat viszonylag olcsón, akkor a földek értéknövekedése részben visszahozta a költségeket. Más volt a helyzet Veszprém megyében a Balaton és Veszprém között vasutat építeni drága és nincs sok termőföld a Balatontól északra.

>>Úgy gondolom, elfogadható volt az az érv, hogy a vasút (tehát az ún. nagyvasút) az akkori formájában is akadályozta mind Veszprém, mind Almádi fejlődését.

Miért elfogadható?
Az a helyzet, hogy Veszprém északra fejlődött volna, a mai vasút felé. Délre ugyanis jó földek vannak. Csak azért fejlődött dél felé a háború után, mert a város és az állomás között orosz laktanya volt. Ezért kerüli meg a 8 - as út is délről a várost. Ráadásul egy vasútvonal nem akadályozza egy település fejlődését, mint Balatonalmádi esetében is látjuk. Ugyanis a vasútvonal mentén nagyon sok ház épült, mert meg lehetett közelíteni és volt víz. A többi hegyoldalban csak évtizedekkel később kezdtek el építkezni a vízhiány és a rossz közlekedés miatt.

>>V.-Füred, V-Almádi, V.-Fűzfő, stb. Ezek miatt a közutat mindenképpen fejleszteni kellett.

Közút már volt régebben is, csak lehet, hogy nem szilárd burkolatú. Ezekre fejlesztés címén rákentek valami bitumenes izét, ami ma is van Almádi - Felsőörs között. Néhol használtak rendes aszfaltot is. Csak a '70 - es évek végétől kezdték el fejleszteni az úthálózatot, de akkor sem építettek új utat. Például Szentkirályszabadja - Felsőörs között lehetett volna utat építeni, de ez elmaradt.