Mit akarsz róla ezen kivül tudni?

 

Mindent, amit lehet. Közben találtam is:

 

http://www.hetek.hu/index.php?cikk=8875:

 

A fejkendõ és a lepel

A Jézus testét állítólagosan fedõ két lepel közül a kisebbiket az észak-spanyolországi Oviedo katedrálisában õrzik.

 

Ennek az ereklyének hivatalos neve szudárium, vagyis arctörlõ kendõ. A 84 x 53 cm-es leplen nem látható arcmás, csupán vérfoltok. Az oviedói szudárium történetét jobban nyomon tudjuk követni, mint a torinói lepelét. Eszerint a szudárium 614-ben került el Jeruzsálembõl, mikor a perzsák megszállták a várost. Egy bizonyos Fülöp presbiter elõbb Alexandriába vitte, majd 616-ban innen is menekülnie kellett: ekkor már a hispániai Cartagenában kötöttek ki. A szudárium és ládája ezután rövid ideig Sevilla püspökéhez került, majd Toledóban õrizték 718-ig. Innen a Pireneusi-félszigetet elfoglaló mórok elõl északra kellett menekíteni: elõbb Oviedótól tíz kilométerre egy barlangban õrizték, majd kápolnát és katedrálist építettek az ereklye számára.

 

A spanyol szindonológusok által végzett tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a leplen található foltok egy rész vérbõl és hat rész tüdõváladékból állnak, amely a keresztre feszített fulladásos halálával, illetve az eközben bekövetkezõ tüdõödémával függhet össze. A virágporvizsgálatok kimutatták, hogy a lepel útja valóban Jeruzsálembõl Afrikán keresztül vezetett Spanyolországba. A „lepeltanászok” 1994-es oviedói kongresszusán ezt még azzal is megtoldották, hogy mirrha és áloé nyomokat is sikerült mikroszkopikusan kimutatni a szöveten. Az utóbbi idõben egy különleges fotóeljárással végzett vizsgálat kimutatta, hogy a szudáriumon és a torinói leplen több mint 130 egyezõ pont található.

 

http://www.mszp007.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=505:

 

Az oviedói arckendő

 

A Jézus testét állítólagosan fedő két lepel közül a kisebbiket az észak-spanyolországi Oviedo katedrálisában őrzik. Ennek az ereklyének a hivatalos neve szudárium, vagyis arctörlő kendő. A 84x53 cm-es leplen nem látható arcmás, csupán vérfoltok.

 

Az oviedói kendő történetét jobban nyomon tudjuk követni, mint a torinói lepelét. Eszerint 614-ben került el Jeruzsálemből, amikor a perzsák megszállták a várost. Egy bizonyos Fülöp presbiter előbb Alexandriába vitte, majd az arckendő rövid időre Sevilla püspökéhez került, ezután Toledóban őrizték, végül a mórok elől Oviedóba menekítették. Előbb egy barlangban őrizték, majd kápolnát és katedrálist építettek az ereklye számára. A spanyol szakértők által végzett tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a leplen található foltok egy rész vérből és hat rész tüdőváladékból állnak, amely a keresztre feszített fulladásos halálával, illetve az eközben bekövetkező tüdőödémával függhet össze. A virágporvizsgálatok kimutatták, hogy a lepel útja valóban Jeruzsálemből Afrikán keresztül vezetett Spanyolországba. Mirha- és áloényomokat is sikerült mikroszkopikusan kimutatni a szöveten. Egy vizsgálat kimutatta, hogy az oviedói kendőn és a torinói leplen egyaránt megtalálható ugyanaz a kétfajta virágpor.

 

Veronika kendője

 

A Bibliában nem szerepel a történet, de egy korai keresztény hagyomány szerint Jézusnak a keresztúton egy Veronika nevű nő egy kendőt nyújtott át, hogy letörölje magáról az izzadságot és a vért, és ebbe állítólag belerajzolódtak Krisztus vérző arcának körvonalai. A kendőt a 12. századtól 1608-ig a római Szent Péter-székesegyházban őrizték. V. Pál pápa 1608-ban elrendelte: bontsák le a kápolnát, amelyben az ereklyét tartották, s ekkor állítólag a vatikáni archívumnak adták át. Ám soha többé nem látta senki, és semmit sem lehetett tudni a sorsáról.

 

Néhány éve állítólag egy olasz tudós a közép-olaszországi Manoppello kapucinus kolostorában talált egy 17x24 centiméteres, majdnem átlátszó fátylat. Barnás-vöröses jelek láthatók rajta, amelyek egy szakállas, hosszú hajú férfi képmását rajzolják ki. Az ábrázolat attól függően látszik, hogy milyen szögben tartják a kendőt a fény felé. A kapucinus barátok által őrzött régi dokumentumok szerint egy katona felesége adta el a kendőt 1608-ban egy nemesembernek, hogy az érte kapott pénzből váltsa ki fogoly férjét. A vevő nem sokkal később a szerzeteseknek adta át a fátylat, s azt 1618-ban két üveglap közé, ezüstözött és aranyozott diófa keretbe helyezték, s azóta is ott lóg a falon a kolostorban. A rajzolat „meghökkentően” hasonlít a torinói leplen – a Krisztus halotti leplének tartott vásznon – látható arclenyomathoz.

 

http://www.ufoszovetseg.hu/aktualis/esetek7_1.html:

 

Veronika keszkenője

 

A Jézus-történet egyik epizódjáról ejtsünk néhány szót! Ez a "Veronika kendője" esemény, vagyis az az epizód, hogy a keresztet cipelő Jézushoz odalépett egy Veronica nevű lány, aki megtörölte a Krisztosz izzadt ábrázatját. Ebből viszont látható, hogy amennyiben a kendőről. keszkenőről esik szó, mely a sírban volt, külön a kendőktől, akkor azon nem lehetett a Jézus arcának lenyomata, hisz akkor még csak cipelés történt, s nem a vélt, de már az előzőkben foglaltak szerint elvetett feltámadás. Egyébként azoknak, akik figyelmeztetésem, kérésem ellenére, bár hívek, s mégis olvassák a hitet teljesen mellőző tudományos fejtegetésemet, azoknak egy meglepő dolgot megemlítenék. Jézus maga mondja, hogy nem halt meg, s ezzel egyszersmind kijelenti, hogy nem támadt fel. Ez a rész a Bibliában a János 20-ban olvasható emígyen: "Nem mentem még fel az én atyámhoz". Figyelmeztetem a híveket, hogy nem az Isten által teremtett Pokol tornácáról mondja ezt, hanem Mária szerelme háta mögül, aki azt hitte, hogy a kertésszel beszél, mert hát annyira elborult az agya a fájdalomtól... Egyébként két fényes ruhájú alak is figyelmeztet: "Mért keresitek az élőt a holtak között.?" Gondolom Jézusnak már csak hinnünk kell a Bibliában. Ha ezt nem tesszük, hitünk hiteltelenné válik... Ha ezt tesszük, akkor is.. Térjünk most már rá a lehetséges megoldásra! A megoldás első megközelítésben kétféle lehet /szerintem, természetesen.../:

 

http://w3.naput.hu/kalendarium/vizonto/0204-veronika.htm:

 

4. Veronika

 

(Legendabeli asszonyalak, aki a keresztúti ájtatosság hatodik állomásának képe szerint kendőjét nyújtja a kereszthordozástól verejtékező Jézusnak. A kendőn rajta marad az Üdvözítő képmása.)

 

A latin verum ikon hiteles képmást jelent. Föltehetően innen a Veronika névalak. A Veronika-kultusz a középkor végén bontakozik. Veronika kendője először Kisselyik középkori keresztelőmedencéjén tűnik fel. A hajdani dunántúli parasztházak cserép szenteltvíztartóin is ott látjuk kiformázva Veronika kendőjét.

 

A kiszombori édesanyák Veronika-napon vízbe oldott tojásfehérjével mossák meg és törlik le kisgyermekük ábrázatát, hogy az mindig szép tiszta legyen. Veronika az év leghidegebb napja, azt tartják Szilben.

 

http://kincsestar.radio.hu/jeles/jelesfarsang.php:

 

Február 4. Veronika
(Legendabeli asszonyalak, aki a keresztúti ájtatosság hatodik állomásának képe szerint kendőjét nyújtja a kereszthordozástól verejtékező Jézusnak. A kendőn rajta marad az Üdvözítő képmása.)
 
(Domenico Fetti (1589–1623) festménye)

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/amidrama/apatriarkaalkony.htm:

 

A pátriárka alkonya (részlet a könyvből):

 

“... hiszen a jézusi nevek fiára és feleségére tolódnak át, és Veronika kendője
nem a pátriárka arcának vonásait őrzi, hanem anyjának leánykori alakját. ...“