Kedves DAttis!

> Nos a kérdés, hogy vajon a cseh főváros eme részének (nevének) van-e köze a magyar Visegrádhoz (vagy épp fordítva).

A vyšehrad (a XIII. sz. előtt vyšegrad) szimplán 'felsővár(os), fellegvár' jelentésű cseh, ill. szlovák közszó.


> Ja és ha Prága, csehül, hogy is kell ejteni a Praha-t (úgy hallottam, hogy "prázs-nak" ejtendő)

Ejtése IPA-val: [praɦa], ahol az [a] kb. rövid magyar á, a [ɦ] pedig zöngés h.

Van [praʒ] ([ʒ] = kb. magyar zs) ejtés is, de azt nem így írják, hanem: Praž-. Ez az tő fordul elő pl. a melléknévi formában: pražský 'prágai'. A h (g) > ž, k > č, ch > š tőváltozás bizonyos ragok és képzők előtt rendszerszerű, ezt hívják szakszóval I. palatalizációnak.


> Hogy például a Párizs miért "zs" betűvel honosult meg a magyar nyelvben

Ez volt a topik indító kérdése: a válasz is ott van az első hozzászólások között.


> Ráadásul ugye ismerjük "Párisz herceget" a mitológiából bár nem tudom mennyi köze van a francia fővor névadásához

A francia főváros nevéhez nincs köze: az ha jól emlékszem kelta törzsnévből ered. A magyar hangalak kialakításában viszont, mint népetimológia szerepet járszhatott. A kora középkor során ugyanis ezt a nevet magyar személynévként is használták. Van ebből a névből keletkezett településnevünk, pl. Párisháza (ma: Parížovce, Szlovákia), vö. <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=paris>.