Hová lett a hiányzó százmillió forint? Elhangzott: 2005. március 13-án 2005. március 14., hétfő 15:19 Boros Imre volt tárca nélküli Phare-miniszter és Font Sándor független képviselő beszélt a gazdatüntetést kiváltó elmaradt támogatások valódi hátteréről. Boros Imre:– Egészen 2003. elejéig úgynevezett termékalapú támogatást kapott volna a mezőgazdaság. 2003. nyarán, amikor már világos volt, hogy nem erről van szó, akkor még a tájékoztatást a jelenlegi kormány régi szerint adta ki, amikor mindenki tudta, hogy nem erről van szó, hanem egyszerűsített területalapú kifizetésekre. Igen ám, ez ügyben a földnyilvántartási rendszert kellett volna már régen megjavítani. Nos kérem volt egy Phare-program, 95-ös, 98-ban nyúltak hozzá kapkodva, az akkori MSZP kormányzat, csak elbukott a tender, kb. 4 millió euró volt, nem történt szerződéskötés. Jó magam, aki ezért a területért felelős voltam, 99-ben visszatettem, de már majdnem 10 millió euroval ezt a programot, és amikor a tendereket kiírták, már megint itt volt az új kormány és mit ad Isten, az akkori közigazgatási államtitkár az FM-be bizonyos szívéhez közelálló cégeket szeretett volna befuttatni a tenderen, ez nem következett be, ezért elfektette ezt a tendert. Emiatt nem jött rendbe a nyilvántartás emiatt nem tudtak adatokat adni, az úgynevezett ortofotók alapján, hanem a régi földhivatali adatokat használtatták fel a gazdálkodókkal, amelyek sok szempontból elavultak, és rosszak voltak, és aztán később ezt a szemükre vetették. Na most a Torgyán az európai ügyek felkészítésében nekem szabad kezet adott, 11 néhány programot indítottunk az EU-s pénzekből, ezeket el is kezdtük csinálni, és akkor mint ahogy ez földnyilvántartás esetében is volt, ha nem tetszem tender eredmények értek akkor blokkolták, újra írták, stb. ezért volt a megkésés. Ne tessék visszafele mutogatni, ezt nagyon javasolnám.

– Amikor a médiából azt hallani a kormányoldalról, hogy nem tudják kifizetni a gazdák által követelt 200 milliárd forintot, az emberekben kétségek merülnek fel, és kérdések fogalmazódnak meg. Például, hogy a Horn-kormány ideje alatt konszolidált és azóta búsás nyereséggel működő bankoktól vajon nem várható-e el, hogy legalább egy részét visszafizessék az akkor nekik juttatott közpénzeknek?

– Az állami bankokat konszolidálták, rengeteg pénzt beletettek, annak a pénznek töredékes részéért eladták, és bankok szárnyalnak rengeteg profitot termelnek ez nem baj. Ugyanakkor viszont modellszerű, mert hogy egy ágazatot akkor 3 milliárd dollár körüli áldozatvállalással ebben nincs benne a Nemzeti Bank konszolidációja, csak ebben csak a kereskedelmi bankoké, rendben raktak, most pénzt termelnek, akkor sem volt az éves költségvetésbe pénz erre, akkor is egy költségvetésen kívüli megoldással kötvénykibocsátással tették rendbe ezt az ágazatot amelynek a terhe, 15-20 évre el van osztva. Ezt a mezőgazdaság is megilletné, ráadásul az akkor 3 milliárd dollárnak egy töredékéért lehetne ezt a dolgot néhány 100 millió dollárért megoldani. Ahogy mondani szokták, nem akarásnak nyögés a vége.

– Font Sándor független országgyűlési képviselő. A gazdákkal folytatott tárgyalások során, amikor a gazdák követeléseiről volt szó, a miniszterelnök széttárta a karjait és tanácstalanul kérdezte, honnan vegyen el pénzt az egészségügytől, a nyugdíjasoktól.

Font Sándor:– Erre a kérdésre természetesen nem a gazdáknak és nem az ellenzéki képviselőknek kell választ adni. Ez a mindenkori kormány kötelezettsége, különösen akkor, amikor a tavalyi évben külön törvényt fogadtunk el arról, hogy a nemzeti kifizetést az úgynevezett 30 százalékos kifizetést, amely mintegy 90 milliárd forintot tesz ki, a törvény által garantálva biztosítani fogják, a költségvetésekbe. Nem lepődik most már senki, a gazdatüntetések láttán, hogy sem a 2004-es költségvetésben nem volt benne ez az összeg, sem pedig sajnálatos módon a 2005-ös költségvetésben. Hangsúlyozni szeretném, ha most a gazdatüntetések következtében kifizetik nagy nehezen a 2004-es évre vonatkozó pénzt, ebben a pillanatban lenullázzák az idei költségvetést, és az idénre egyébként szintén törvény által garantált, mintegy 100 milliárd forintot természetesen az idén már nem fogják tudni kifizetni. Érthetetlen, Gyurcsány Ferenc széttárt keze, ugyanis ez a kormány 2002-ben azzal kezdte, hogy eltörölte a tőzsdei ügyletek adóztatását. Mondatnánk persze gyengén ment a tőzsde egyebek, de itt egy sokkal súlyosabb kérdésről van szó. Két nagy adófajtát ismerünk, amelyekből adóbevétel folyik a költségvetésben, az egyiket munka jövedelmeknek, a másikat pedig tőkejövedelmeknek nevezzük, és ezeknek az adófajtáit sajnálatos módon Magyarországon félelmetes módon megnövekedett a kedv, hogy a munka jövedelmet akarja mindenki adóztatni, és milyen meglepő ez a kormány, kormányzása első félévében azonnal kezdeményezte a tőke jövedelmek ezen belül a tőzsdei ügyletek nyereségének az adóztatásának eltörlését. A jelenlegi kormány a tőkejövedelmek tulajdonosaival nagyon nagy barátságban vannak, az ő adóztatásukat akarták elkerülni, többek között a tőzsdei ügyletek adóztatásával. Ebben a kategóriában minimum 50 milliárd, de most már inkább 50-100 milliárd forint közötti az az összeg, amiről önként mondott le ez a kormány.

– Ön is állítja, a tőke is a munka jövedelmek utáni adóztatásban valamiféle aránytalanság áll fenn, hogyan lehetne ezt az aránytalanságot szemléletessé tenni?

– A két nagy adófajtának arányosan meg kell jelenni az adóbevételek között. A kormány most tett egy óvatos kísérletet a tőkejövedelmek egyik részének adóztatására, ezek a banki jövedelmek. Óriási csetepaté volt ebből tavaly, de végül is megszületett. De mit tettek ekkor a bankok, azonnal tovább hárították, gyakorlatilag a teljes adónövekményüket, ezt 30 milliárd forintra tippelik a szakértők, az ügyfelek részére és megemelték az összes kezelési díjat és minden egyebet. Mint említettem ez az egyik tehát, a pénzzel pénzt termelek, ez a tőkejövedelmek tipikus értelmezése. A másik pedig a tőzsdei ügyletek ugyan ebbe a kategóriába tartoznak, polgári kormány időszaka alatt azt mondtuk, hogy az arányos közteherviselés miatt be kell vezetni ezt a tőzsdei nyerség adóztatást, ez működött, 2002-ben a jelenlegi kormány azonnal eltörölte ezt adófajtát. Lezser eleganciával, 50-100 milliárd forintról lemondott. Most pedig keresi, hogy hol a pénz, és sajnálatos módon miniszterelnök úr, Gyurcsány Ferenc azt a képet szeretné beállítatni, hogy ezek a gazdálkodók elvesznek valakitől pénzt, és ez lehet, hogy a szegény nyugdíjas lesz, lehet, hogy az oktatásügy lesz, lehet, hogy az egészségügy lesz. Hozzáteszem, a gazdáknak eszük ágában sincs, hogy elvegyenek mástól pénzt, semmi máshoz nem ragaszkodnak, csak az EU-s törvényekben garantált támogatási rendszerhez, és a magyar kormány által benyújtott és elfogadott támogatási rendszerhez, amelyet törvény írt elő. Egy normális demokráciában, egy normális kormánynak, amelynek van egy minimális önérzete, és azzal a helyzettel szembesül, hogy benyújtott kormányprogramot, abban ígéretet tett, majd aztán benyújtott még egy kormányprogramot, abban is ígéretet tett, aztán benyújtott törvényt, amely törvényt elfogadott a kormányzati és az ellenzéki oldal is, konkrétan, hogy garantáljuk a 30 százalékos nemzeti rész kifizetését, és ezek után bejelenti, hogy üres a zsebem és én ezt nem tudom teljesíteni, és a gazdák kérésének tovább nem tudok eleget tenni, ebben a helyzetben egy normális kormány le szokott mondani.

Bordás Ákos