Hát akkor kezdem az én tapasztalataimat

Levelező egyszak.

Első félévben mikor megkezdődőtt minden abszolult semmi tájékoztatást nem kaptunk hogyan is nézzen ki egy referátum mert azt azért kell írni. Ennek megfelelően az enyém olyan szerencsétlen lett, mert nem értettem meg hogy mit is kell csinálni, és hogyan... Lényeg hogy az egész 10 oldal nem saját fogalmazás  hanem a téma ókori forrásainak-idézetrészeteinek füzére volt... Nyilván más is bénázott mert második félévben már mutatóba láthatunk egypár ilyen referátumot, jogyan készüljön. Innentől ment is a dolog.

 

Gondot jelentett a szakirodalom összeszedése is. Tanárunk elég maximalista volt, a bibliográfia sokoldalas, igen ritka művek is voltak benne, meg nagyon újak.

De mivel levelezősöknek csak szeptember közepén volt az első oktatás, a nappalisok addigra már a iskolai és városi könyvtárt kifosztották. Elöbb tudták mi kell...  De minket is azokból a könyvekből vizsgáztattak, tehát ennek megfelelően felkészülésünk igen foghíjas volt, akinek szerencséje volt az olyan tételt húzott amiről volt szakkönyv és ki tudta dolgozni. Már ha jutott ideje a munkahely, vagy/és család mellett, mert az is volt. 

 

Eleinte megpróbáltunk összedolgozni, szétosztani ki mit tud megszerezni alapon, aztán elküldjük egymásnak, de ez csak addig müködött amig voltunk vagy 20-an.

Második év második félévére 14, majd harmadik kezdetén 10 fő. A kiesettek közül csak egy bukott a többi átjelentkezett máshová vagy abbahagyta munkahely miatt.

Kis létszám mellet már nem tudtunk kidolgozni majdnem mindet és kialakultak a klikek is. Van egy csapat aki rendesen bejár a havonta 3 napra, és van egy csapat akinek ez jó ok egy jó kis berugásra (családtól távol..) Aztán másnap vagy másnaposan-büdösen űl be az oktatásra, vagy el sem megy. A tanár meg felhúzza magát (jogosan) és a rendszeressen jelenlévőket is megszivatja dühében a vizsgán (jogtalanul).

A három napba nem fér bele sok minden, előadások csak bizonyos anyagrészekből szeminárium a tanár általi témából, de ez így természetes ugyebár.

Szigorltanál előfrodult hogy attól függött kinek sikerült elsőre, hogy melyik tanárhoz jutott be elöbb a vizsgázó.

Egyik tanár ugyanis aprólékos, kákán-is-csomót-kereső volt, csomó szakirodalmat követelt egy tételhez, lekezelő stilusa belefolytotta az emberbe a szót.

Másiknál is kellett jól tudni, de a légkör ott barátságos volt, korrekt, kérdések ha megakadt az ember, szivesebben is mentem oda be. Szóval aki itt

3-ast szigorúnál utánna 1-est kapott, annak az átlaga 2-es és átment... aki viszont elsőre a rosszabb helyre jutott és ott elöbb kapta meg az 1-est annak ismétlés lett a sorsa. Erre a szisztémára nyugodtan építhettünk, nekem és másoknak ez többször bejött !!! A szerencsétől függött.

 

Egyenlőre ennyi.