Előre is elnézést kérek a tisztelt hölgyektől és uraktól, hogy kívülállóként beleszólok a vitába, de hát a múltam kötelez:)

"nem a megtanulással van itt problémám, hanem azzal, hogy akkor miért hívjuk az egészet egyetemi képzésnek. egy vizsgán kell beszámolnom és annyi. mint a nyelvvizsga. akkor meg minek fenntartani egy elég kiterjedt oktatói kart?"

Ennek viszonylag egyszerű oka van: történelmet lehet sokféleképpen oktani, de számonkérni nem nagyon. Nem kérdezhet rá arra, hogy mi a Te véleményed az adott témakörben, mert ez nem osztályozható kategória... Osztályozni ekkora hallgató létszám mellet sajnos nem is lehet másként, csak törzsanyag és a tételek számonkérésével.

"Gyerekem: a tanár célja az, hogy Te kapjál ösztöndijat. Ha a nulla tudsűásoddal bemész vizsgára, és össze vissza beszélsz, bevághat egy karót. Te meg nemn kapsz ösztöndijat, ha em éred el a megfeleő tanulmányi átlagot-kreditpontot......"

A tanár célja ugyanaz, mint az egyetemé: nehogy kibukj, mert akkor ugrik az utánad kapott fejkvóta. Ez az oktatási rendszer hibája, nem a tanároké.

"Amúgy csak azok a tanárok osztályoznak igy, akik "sztárok". Látom Te ezeket az órákat látogattad, és véletlenül sem voltál szigorú tanárnál, ugye? Pfúj, szabad tárgyválasztrás, ugye?"

A tárgyválasztás már egy másik kérdés, és szerintem ez nem akkora nagy probléma. Személy szerint nem érdekelt se az ókor, se a legújabbkor, tehát "átsumákoltam" rajtuk az általad sztárnak nevezett oktatók segítségével... Ez nem rendszer-probléma, gond csak akkor lehet, ha valaki az egész egyetemet így járja végig... De hát ez is inkább neked vagy nekem zavaró, hiszen az ilyenek lefelé nyomják a diplomád amúgy sem fényes értékét...


"Konkrétan most Németh Istvánt anyázod??? :((((((( Igen, nem tud előadni. Igen, még a No történetével kapvcsolatos dátumokat is papirból "puskázza". Igen, zavarba lehet hozni, de NEKED SEMMI JOGOD nincs őt, a tapasztalt kutatót igy minősiteni!"

Neki lehet állni személyeskedni egyes tanárokkal, de szerintem nem érdemes. Az ELTE sajnos máig nem tudta tisztázni, hogy elsősorban oktatási intézmény, és másodsorban kutatói bázis, vagy fordítva. Amíg megpróbál az intézmény a porosz és angolszász rendszer között lavírozni, addig sajnos tele leszünk olyan tanárokkal, akik jó pedagógusok, de csapnivaló történészek, és olyanokkal, akik elsőrangú kutatót, de tanárnak hát ugye...
Látványos, hogy azok a tanárok, akik mindkét feltételnek megfelelnek, elsősorban a fiatalabb korosztályból kerülnek ki. Pl. a már említett Molnár Antal, Nagy Balázs, Dezső Tamás, vagy a tragikusan fiatalon elhunyt Sahin-Tóth Péter. Az már másik kérdés, hogy ezt ők meddig bírják szuflával és lelkesedéssel. Draskóczy tanár úr mondta egyszer nekem, hogy hát igen, a fiatal tanárok még lelkesek, de nemsokára beleunnak majd ők is, és nem fogja érdekelni őket a diák tényleges tudása...


"jé, érdekes módon földrajzon nem a tanárok kutatási témáiról tanultunk.
mert a gimnáziumi anyag, és a kutatási téma között még van egy elég széles sáv,amit elvben nem ismersz hallgatóként. na az EGYETEM volt, a töri meg SZAKKÖR."

Ez is a már fennt említett probléma része: ha oktatói intézmény, és elsősorban diplomagyárként, vagy töritanár-képzőként működik, akkor nincs mese, le kell adni a kibővített gimnazista anyagot, hiszen másra úgysincs szükséga a diáknak. Ha kutatói bázis és elitképző, akoor ezeket tanuld meg otthon, a tanárok pedig a saját kutatási területeiken át a legújabb eredményekkel ismertetnek meg. Hát most van ilyen is, meg olyan is, mégis ugyanazt a diplomát kapják a diákok. Ez van...