Söt, jobban bele gomdolva három ilyen esemény volt, de a paládicspusztait és a Nagytétény-Diósdon történt eseményt nem nagyon szokták emlegetni. Szajol után is a mendei balesetrQl mutattak felvételeket. Azért berakom a harmadik eseményt is, bár az nem közvetlenül karácsony elött történt.

 

1968.11.26.  Nagytétény-Diósd                     :  ABbmot 608                   ABbmot 613

 

            1,02-kor a V. vágányra behaladó, Szombathelyre tartó 1810 sz. vonat ABb 608 előfogat motorkocsija a 16. sz. kitérőben álló váltón kb. 81 km/h sebességgel kisiklott. Ütközött a VI. vágá-nyon álló teherkocsikkal és keresztbe fordult. A távvezérelt ABb 613 motorkocsi és az utána sorozott postakocsi valamint két személykocsi kisiklott és részben oldalra borult. A motorvezető a kórházba szállítás után, a vezetőálláson tartózkodó fűtőkazán-kezelő és vonatvezető a helyszínen meghalt, 10 utas megsérült.

            A forgalmi helyzet miatt a hat vágányos állomás egyetlen vágánya, az V. volt szabad. Ezért kellett a vonatot a IV. átmenő fővágány helyett az V-re fogadni. A bejárati (áthaladási) jelzőn két zöld és egy sárga fény égett. Ennek jelentése „szabad a behaladás kitérő irányban álló váltókon át” ill. „a főjelzőn megállj jelzés várható”. Az olajlámpával kivilágított alakjelző alsó zöld fénye valamivel gyengébben világított. A háromfogalmú bejárati előjelző kezelésére nem volt egy-értelműen bizonyítható. Előfordulhatott, mint már nem egyszer elő is fordult, hogy annak kezelését elmulasztották. Az érkező vonat 51 éves motorvezetője a bejárati előjelzőtől már láthatta a bejárat erősebben világító egyik zöld fényét. A jelzőhöz közeledve valószínűleg a gyengébben világító alsó zöld fényt már nem vette észre (nem figyelte folyamatosan a jelzőt), így nyugodt szívvel haladt el 91 km/h sebességgel a jelző mellett. A 12. sz. váltó előtt észlelte annak kitérő állását, gyorsfékezett, áthaladt a jobbra álló váltón de a bal kitérőben álló 16 sz. váltón már kisiklott. Az 54 éves vonatvezető talán a papírjaival volt elfoglalva, ezért nem látta a második zöld fényt. Ébrenlétük mellett szólt a menetlevél utolsó bejegyzése is. A motorkocsikat 1969.02.14-én selejtezték.

            Egyes feltételezések szerint a forgalmi szolgálattevő későn vette észre az egyenesben álló váltót (ha tényleg egyenesben állt csak egy zöld fény égett a bejáraton!) és utasította a váltókezelőt annak átállítására. Ebben az állásában ugyanis a gyors a Dunai Finomítóig közlekedő, de vonalismeret hiányában az állomáson tartózkodó tehervonat végébe ütközött volna. A váltókezelő meg is húzta a vasat, de már az első motorkocsi alatt, így az kisiklott. Ez okozta a balesetet. Hogy valójában így történt-e, az talán soha nem fog kiderülni.