Nekem is lassú,de ötvenen túl ez normális.( kérlek ne cáfolj meg )
Hőcserélőn azt értettem amit te is, egy ellenáramú lemezes hőcserélőt. Ez mindig egy
szükséges rossz, csak azért kell, hogy különböző folyadékok ne keveredjenek össze.
Az ivóvíz, a víz-glikol keverék, a kazánvíz hőátadási pontjainál hőcserélő szükséges,
mindkét oldalon keringetni kell a leveket, ez két szivattyút igényel. A Drain- Back-nél
a szolárköri folyadék lehet adott esetben maga a fűtésköri víz, így elhagyható egy
hőcserélő( és az egyik szivattyú)
A hőszivattyú az egy teljesen más történet, az a fordított üzemmódban működő klímagép.
A téli eseti távollétre méretezni egy nagy puffert (egy heti energiát betárolni), úgy, hogy az év 355 napján nincs szükség, csak az ötöde méretűre, az nem jó megoldás.
A túl nagy tárolónak a hővesztesége ( nagyobb a felület ) 355 napon át energiát
veszít feleslegesen. Az épület fagymentesen tartása ,átlagos épületre gondolok, kicsi
energiát igényel. Az egy napi fűtési energia elég lehet egy heti fagymentesen tartásra.
Mivel időjárásunkra jellemző, hogy derűs téli napok éjszakái a nagyon hidegek, néhány
jó napkollektor ( ezen a topikon tudod milyen kollektort illik venni :) ) megoldhatja a fagymentesítést.
Ha radiátoros fűtésed van akkor kizárólag vákuumcsöveset javaslok, ha alacsonyhőfokú a rendszer, akkor ár szerint válogass.
A villanyboilerbe a víz hagyományosan fog bemenni, csak a napsütés idején meg kell cirkuláltatni egy hőcserélőn keresztül. Csak egy picit bonyolult, jövő héten felteszem
a rajzát.
Ez így rendben van?
Üdv: ferembá