“Az a vicc, hogy a legtöbben éppen László Gyula iránt tiszteletükből adódóan, nem merték bírálni az elméletét.

Bóna Istvánról pl. azt mesélte nekünk a népvándorláskoros órát tartó előadó, hogy tiszteli LGY munkásságát, és ezért amíg él, nem fogja megtámadni az elméletét.”

 

Akkor szerintem nem mondott igazat nektek…

László Gyula ugyanis az idézett munka “Baráti vita az ellenvéleményekkel” c. fejezetében a következőket írja: >>Nézzük Fodor István hat pontba foglalt kételyeit: (Szabolcs-Szatmári szemle, 1973. és Verecke híres útján, Bp., 1975.) 1. “Nem igazolható, hogy az említett ‘griffes-indás’ avarok jelntős tömegekben érték érték meg a 896-os honfoglalást.” E tekintetben egyetért Bóna István barátom aggályaival. <<

 

Ebből a kis idézetből kiderül, hogy Bóna is bírálta az elméletet, még L.GY. életében.

 

“A másik pedig az, hogy László Gyula éppen akkor dolgozta ki az elméletét, amikor a magyar tudományos közéletben teret nyert, hogy a honfoglalóknak volt köznépi rétegük is. (…) Az elméletet pedig akkor hozta nyilvánosságra, amikor ezek a temetők már ismertek voltak, viszont László Gyula nem használt fel őket. És mint kiderült, az az alapvetés, hogy a későaavar, és a honfoglaló magyarok területei fedték egymás éppen azért dőlt meg, mert a köznépi temetők számtalan rést vertek a "kettős honfoglalás" ezen alappillérébe.”

 

László Gyula természetesen foglalkozik a köznépi temetők kérdésével. És ezt éppen Györffi György bírálataival kpcsolatban teszi. Sajnos nincs időm a fél könyvet bemásolni, de a lényege az, hogy rámutat köznépi temetőink származtatásának bizonytalanságaira (itt hivatkozik Mesterházy Károly kandidátusi értekezésére).

Fehívja a figyelmet arra, hogy… >> ‘köznépi temetőink nagy része a X. szd. második feléből, sőt, végéről keltezhető’, és éppen ott a legszegényesebb – Pannóniában -, ahol krónikáink szerint a honfoglalók megtelepedése a legerősebb volt.

(…) Árpád magyarjai általában homokos területre telepítették temetőiket, a “köznép” inkább az agyagos-vályogos területeket keresi fel. E dolgozat szerzője az utóbbi megállapításhoz még azt fűzi hozzá: akárcsaka “kései-avarok”!

(…) Még valamit “köznépi temetőink”-ről. Egyrészt… feltűnően kevés számú, csak néhány való törzsneves falu mellől, másrészt pedig az, hogy … egy részüket nem Kelet-Nyugat irányban tájolták, hanem pontosan úgy, mint “késő-avar” temetőinket Ény-DK irányban.

Már Szőke Béla is megfogalmazta azt a feltevést, ami bennem is kialakult: Ezek a temetők a “késő-avar” temetők folytatásai!

(…) A “köznépi temetők” e rövid jellemzésében mindenütt kérdőjeleket kell tennünk, ezért “elcserélni” a “griffes-indásokat”, úgy érezzük, elsietett dolog volt, s mögötte az egyszeri honfoglalás hite munkált.” (Kiemelés tőlem).