Jól értetted.    A kollektorban csak a hőtovábbítás ideje alatt kell folyadéknak cirkulálni, ilyenkor nem tényez a fagy, hiszen a megtermelt hőenergia "közlekedik" a vízben.

Ha nincs hőtermelés, ( éjszaka,-15 fok ) nincs szükség folyadékra a kollektorban, minek legyen ott, csak vacogna szegény.

A szivattyú emelőmagasságát kell jól megválasztani, hogy induláskor fel tudja tölteni az üres cső- és kollektorrendszert, valamint biztosítani kell egy kiegyenlítő tartályt, ami valamivel nagyobb űrtartalmú, mint a leüríteni kívánt szabadtéri rendszer. Ennek a tartálynak viszont illik fagymentes helyen tartózkodni.

A víznek minden fizikai és kémiai tulajdonsága sokkal jobb a hőszállítás szempontjából,mint a fagyállónak,soha nem kell frissre cserélni, nem fog megváltozni a kémhatása, és literenként csak 36 fillérbe kerül.

A rendszer kialakítása akkora precizitást igényel, mint a szennyvízcsatornáé, kell  valamennyi "esést" adni a csöveknek, és a kollektornak.  Annyival pedig biztonságosabb, hogy nem fog eldugulni, ha túl nagy az esés :-)

 A  rendszer lehet zárt, akár túlnyomás is lehet benne, ha a tartály "okosan" van kialakítva.

 A fő előnye szerintem a téli magasabb hozam, mivel a reggeli napfénynek nem kell órák hosszat melengetni a -15 fokos fagyállót, hanem azonnal fűteni kezd a felnyomuló langyos vízzel.

 A neten van irodalma, sajnos főként angolul, "Drain- Back system"-re keress rá, ha érdekel.

 Viszont egy dologra nagyon oda kell figyelni, nem minden napkollektor alkalmas erre az üzemre.

 A vákuumcsöves és a síkkollektorok egyes típusai nem leüríthetők !!

 

 Kazán kéne, kazán kéne. De hát mivel szeretnél fűteni benne?

 

   Üdvözlettel : ferembá