re: Corvin

 

- A Blaha Lujza tér története: http://www.emke-budapest.com/content/back_site.php?lang=mg, http://www.mtmuhely.hu/et9-2001.html

 

Innen a Corvin:

A Corvin Áruház

A Corvin Áruház 75 éve, 1926. március 1-jén nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Budapesten, a Blaha Lujza téren. A Corvint a hamburgi M. J. Emden Söhne cég alapította egymillió pengő alaptokével. A részvénytársaság alelnöke és az áruház első igazgatója Lewin Miksa német nagytőkés volt. A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egy emeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikus munkái díszítették.

Az áruház központi fekvésével, három utcára néző kirakataival, mérsékelt áraival, szezonvégi kiárusításaival széles vásárlóközönséget vonzott, s a Keleti és a Nyugati Pályaudvar közelsége miatt a vidékiek számára is könnyen elérhető volt. A vásárlók órákat tölthettek az áruházban vételkényszer nélkül. Olcsó és jó vendéglő, kávéház, menetjegyiroda, gyorsfényképészet állt rendelkezésükre. A vásárlás egyben szórakozás is volt. A divatbemutatók, a képzőművészeti kiállítások eseményszámba mentek. Az áruházban délutánonként szalonzene szórakoztatta a vásárlókat. A személyzet mindenkihez egyformán udvarias volt. Az áruház megjelenésével a Rákóczi út és a Nagykörút találkozása a főváros legforgalmasabb útkereszteződésévé vált, így nem véletlen, hogy itt állították fel az országban az első villanyrendőrt 1926. december 23-án. A Corvinban igazi szenzációt jelentett az országban elsőként, 1931-ben felépített mozgólépcső. "Egész kis város ez az egyetlen épület, s ma már Európa legelső divatotthonává fejlesztette igazgatósága.

Küszöbét nemcsak a főváros vásárlóközönségének ezrei lépik át, de óriási termeiben randevút ad egymásnak a vidék jó pénzért jót vásárolni szerető népe éppen úgy, mint azok a külföldiek, akik tudják, hogy Budapest divatkereskedelme nem marad ízlés, minőség és lelkiismeret tekintetében sem Párizs, sem London mögött... Mert ahogyan Európa divatját Párizs, a fővárosét a Corvin diktálja és igen szerencsés, mesteri kézzel." - így méltatta az áruházat 1930-ban a Pesti Hírlap Képes Naptára.

Az áruház napjainkig is folyamatosan megőrizte népszerűségét. 1992-ben kezdődött el a Corvin privatizációja, s reményeink szerint felgyorsul megújulási folyamata is.

 

- A Corvin homlokzata mûemléki védelmet kapott: http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=news&artname=20030804-cikk-muemlek

A kulturális miniszter műemlékké nyilvánította a budapesti Corvin Áruház épületét; a napokban kiadott rendelettel védettséget kapott a Reiss Zoltán tervei alapján emelt áruház historizáló, Blaha Lujza tér felőli homlokzata. 

 

Az MTI híréből kiderül, hogy az intézkedés kimondottan a homlokzat védelmét szolgálja, a belső terekre nincs kikötés, hiszen azokat az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakították. Mindezt Vízy László, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) fővárosi irodájának műemléki felügyelője közölte az MTI-vel.  

 

... a homlokzatot rejtő "alumínium függönyfalat" az áruház felújítását is tervező Batka István építész úgy oldotta meg, hogy a homlokzati rész szinte sértetlen maradt.

...

A külföldi tőkéből létesültek közül a Corvin volt az első, egy hamburgi székhelyű cég alapította. A részvénytársaság elnöke és egyben az áruház első igazgatója Lewin Miksa német nagytőkés lett. Az építkezést 1922-ben kezdték meg az Apolló Kabaré helyén, a Nemzeti Színház szomszédságában, a már akkor is Blaha Lujza nevét viselő téren. (A Nemzetiben játszó, a teátrummal szemben lakó művésznőről még életében nevezték el a teret.)  

 

A Reiss Zoltán tervei alapján épült, úgynevezett palotahomlokzatot kapott áruház 1926-ban nyitotta meg kapuját. A teljes épületegyüttes 1929-re készült el. A korabeli újságok beszámolói szerint a központi helyen létesített, a reménybeli vásárlókat három utcán is kirakatokkal csábító, a pályaudvarok közelsége révén a vonattal érkezők számára is könnyen megközelíthető áruház hamarosan vonzóvá vált. Az áruházba betérők kávézhattak, megebédelhettek, gyorsfényképet készíttethettek, igénybe vehették a helyi menetjegyiroda szolgáltatásait is. Falai között egymást követték a divatbemutatók, rendeztek kiállításokat is. A környék megnövekedett forgalma miatt a körúti kereszteződésnél helyezték üzembe Magyarországon az első "villanyrendőrt". 1931-ben ugyancsak szenzáció számba ment az áruházban megépített mozgólépcső, a kényelmet szolgáló szerkezettel elsőként a Corvin büszkélkedhetett az országban.

 

- Gyáni Gábor: Középosztályi fogyasztási kultúra és az áruház
Budapesti Negyed 1997/2-3

http://epa.oszk.hu/00000/00003/00014/gyani.htm

A többszöri nekifutás ellenére is megvalósulatlan budapesti áruház első valóban sikeres modelljét a Corvin Áruház testesítette meg. 1922-ben alakult az a részvénytársaság, amely új áruház felállítását tűzte ki célul. Nem hazai tőkeérdekeltség állt a Corvin mögött, hiszen a részvények 90 százalékát két német cég, a hamburgi M. J. Emden Söhne és a szintén innen való M. M. Warburg und Co. képviselői jegyezték: mellettük a holland N. V. Handel Maatschappy Corvina kezében volt számottevő részvénypakett. [16]
      A részvénytársaság 1925-ben megvásárolta a Rákóczi úton a Nemzeti Színház épülete mellett lévő telket, és új épületet emelt rajta, amely 1926. március 1-én nyílt meg. Az ötemeletes, 17 ezer négyzetméteres eladótér birtokában a Corvin lett a magyar főváros messze legnagyobb és legegyértelműbben nyugati szabású nagyáruháza. Már a kortárs műítészek azt állították, hogy maga az épület egyike a húszas évek legfigyelemreméltóbb új középületeinek. [17] Német beruházók, német áruházépítési minták - ebben foglalható össze a Corvin lényege.
      Az épület németes jellege két síkon is nyilvánvaló. Az első maga a stílus, vagyis a homlokzati kiképzés. A kétmillió aranykorona költséggel épült áruház historizáló külsőt öltött, Ybl Ervin „palotastílusú” épületnek nevezi. S ezzel hű maradt ahhoz a német áruházépítési gyakorlathoz, amely a századfordulótól egészen az 1920-as évek derekáig meghatározónak számított. Az Alfred Messel építész nevével összeforrt német historizáló áruházépítészet modellértékű példája a berlini Wertheim Nagyáruház (1896-1904), mely a francia mintát historizáló stíluseszközök segítségével integrálta a nemzeti kultúrába. A német megközelítés elutasította az áruház modernségével adekvát építészeti formákat: e helyett a modern nagyvárosi fogyasztás eme szentélyének úgyszólván a szégyenlős elrejtését ambícionálta. Ez a fajta áruházépítészet kimondatlanul azt sugallta, hogy a kor ultramodern kereskedelmi intézménye szerves folytatása a nemzeti hagyományoknak, s nem valamilyen merőben új és előzmény nélküli fejlemény.
      Változott a helyzet a húszas évek közepétől-végétől, vagyis attól kezdve, hogy Erich Mendelsohn megtervezte a Stuttgartban és Chemnitzben 1928-30 közt felépített Schocken áruházakat. Ezek az épületek külsőleg is a funkcionális modernség fizikai kifejezéseiként hatottak, így teremtve teljes összhangot az épületek rendeltetése és esztétikai megformálása között. [18]
      Ennek fényében a Corvin a (német) hagyományt és nem az éppen még csak kibontakozó új modernista törekvéseket követte.
      A belső térszerkezet tekintetében is van némi különbség az áruház klasszikus, - francia és német variánsa között. A Corvin ezt az utóbbi mintát vette át, melynek lényegét Ybl a következőkben adja meg: „a francia áruházak az egész telket egyetlen egy nagy csarnok számára vehetik igénybe, melyeknek részei nem tagolódnak úgy szét, mint a kevésbé fenyegetett német áruházakban”. [19]
      A Corvin az 1930-as évtized derekán érte el legnagyobb szervezeti kiterjedését. 1937-es adatok szerint osztályainak a száma elérte a 40-et, ebből 34-ben árusítottak ruhaneműt; 1931 óta élelmiszert is kínáltak eladásra (három osztályon), végül három osztály foglalkozott vegyes iparcikkek forgalmazásával. Emellett volt az áruházban ún. atelier, melyet a francia áruházak mintájára honosítottak meg: itt hatvan eladó és varrónő elégítette ki a készruhától továbbra is idegenkedő megrendelők kívánságait.
      A Corvin méretei, szervezeti rendszere mind-mind valódi nagyáruházra vallanak. 1937-ben 666 alkalmazottainak a teljes száma, közülük 584-en csak eladással foglalkoztak, további 59 fő a varrónő és a technikai személyzet. [20]
      Nemcsak a méretek, a szervezeti mechanizmus, de az intézmény működése és fizikai megjelenése szintúgy az áruházi jelleget bizonyítja. A modern, kifejezetten áruházra jellemző marketingtechnikák alkalmazása említhető elsőként, így a levelezési részleg és a vele szorosan egybetartozó reklámtevékenység. A Corvin Budapesten kívül is igyekezett magának vásárlókat toborozni. Ennek volt eszköze a más áruházakból is ismerős levélosztály, amely csak akkor működhetett hatékonyan, ha kellően gondoskodtak a vidékre irányuló hirdetésről. Az újságban történő hirdetés mellett a marketing személyesebb, s ezzel célravezetőbb módjának tűnt az áruházi katalógusok postai terjesztése. A potenciális vidéki vásárlókhoz való eljutás gyakran alkalmazott metódusa a láncrendszer, midőn az áruház a már állandósult Corvin levelező vásárlókon keresztül terjeszkedik tovább. A módszerről híven árulkodik az alábbi, 1929-ben kelt körlevél. [21]
      „Corvin Áruház
      Tisztelt Cím!
      Ama biztos feltevésben, hogy a nálunk megrendelt cikkekkel meg volt elégedve, arra kérjük Nagyságodat, hogy a mellékelt levelezőlapon velünk azon ismerősei címét közölni kegyeskedjék, akiknek tavasszal megjelenő árjegyzékünket (díjmentesen) megküldetni óhajtja.”
      A címzett ebben az esetben egy hódmezővásárhelyi gyógyszertáros. Az ilyen postai áruforgalom üzleti jelentőségét közvetve jelzi, hogy miközben a Corvin 1937-ben a befolyó jövedelem 3,2 százalékát költötte reklámra, azon belül egyharmadrészt a postai reklám és áruküldés költségei emésztettek fel. [22] A kereskedelmi szolgáltatások mellett a Corvin más téren is a vendégek rendelkezésére állt: éttermet üzemeltetett, valamint a Corvin büfét, melyek egyöntetűen kedvező áraikról voltak ismertek. Az étteremben a kétfogásos menüért mindössze egy pengő hatvanat kértek. [23] Sőt, az áruháznak volt saját utazási irodája, vasúti és színházi jegypénztára is.

 

- elsõ berendezését a Lingel készítette: http://www.scitech.mtesz.hu/09toth_s/fatort4.html

3.6. A Lingel-gyár és termékei

Ismertség és ipartörténeti szempontból egyaránt kiemelkedő gyártóhely Lingel Károly és Fiai Bútorgyára Pesten. Itt alkalmazták elsőként a kézi erővel hajtott marógépet, és 1874-ben a berendezéseket már gőzgéppel működtették. A gépekről fenmaradt lista szerint a gyár már sorozatok gyártásra is alkalmas volt. Itt készült – többek között – a Gellért szálló és a Corvin Áruház berendezése.

 

- mit nyújtott? http://www.ingatlanbefektetes.hu/sz0219/c15.html

A Corvin méretét és szervezeti felépítését tekintve egy lépéssel megelőzte a korát. A harmincas évek derekán közel negyven, élelmiszert, vegyes iparcikket, legfőképp ruházati termékeket kínáló osztály működött az áruházban, de volt étterem, büfé, utazási iroda, sőt, színházjegy-értékesítő részleg is. A készruháktól még idegenkedő közép- és felsőosztály tagjait az úgynevezett atelier szalon munkatársai szolgálták ki, az itt dolgozó eladók és varrónők a kényesebb ízlést, egyedi igényeket is kielégítették. Igazi újításnak számított, amikor megnyílt az olcsóáru-osztály, de a Corvin nevéhez fűződik a vásárlási akciók bevezetése is. A mai ember számára talán furcsának tűnik, de hetven évvel ezelőtt komoly pénzbírságot róttak ki az áruházra tisztességtelen verseny címén, amiért meghirdette, hogy vásárlói közül valaki visszakapja az áruházban elköltött pénzét. Sokáig "turisztikai" látványosságnak számított az ország első és sokáig egyetlen mozgólépcsője is.

 

- az 1928-as árjegyzék borítója: http://www.regikonyvek.hu/data/2362/borito.jpg

 

A Corvin áruház építése - 1920-as évek: http://www.hirtv.net/index.php?module=photoshare&func=viewimage&iid=1898&viewkey= A Corvin Áruház 75 éve, 1926. március 1-jén nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Budapesten, a Blaha Lujza téren. A Corvint a hamburgi M. J. Emden Söhne cég alapította egymillió pengő alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke és az áruház első igazgatója Lewin Miksa német nagytőkés volt. A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egy emeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikus munkái díszítették.

http://www.hirtv.net/index.php?module=photoshare&func=viewimage&iid=1899&viewkey=

 

 

- a II. VH-ban, Bp. ostromakor kiégett, utána elég bizarr célra is szolgált: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=8036&page=2

/A Kerepesi Temetõbe/ temették a főváros II. világháborús ostroma polgári áldozatainak egy részét, a halottakat külön villamosokon szállították a Corvin áruház elől a temetőbe, és fertőtlenítésüket - bármily hihetetlen - az áruházban végezték.

 

- az ötvenes? évek eleje:  http://www.hhrf.org/rmsz/02dec/021211.htm

KERTÉSZ IMRE: Az angol lobogó II.

Ezekben az idôkben, rövid és semmivel sem indokolható átmeneti szünet után, ismét élelmiszerjegyek járták, kivált a húsra vonatkozólag, egyébként — és fôként a húsra vonatkozólag — teljesen fölöslegesen, minthogy a húsra vonatkozó jegyeknek nem volt meg a kibocsátás megfelelô komolyságát bizonyító húsfedezete. Ez idô tájt nyitották meg — vagy nyitották meg újra — az ennek a szerkesztôségnek a tôszomszédságában lévô úgynevezett „Corvin" éttermet, azaz az úgynevezett „Corvin" Áruház úgynevezett „Corvin" éttermét, ahol (lévén az áruház idegen tulajdonban, szabatosabban: lévén a megszálló hatóság birtokában) húst is kiszolgáltak, sôt húsjegy nélkül, noha dupla áron szolgáltak ki húst (vagyis a dupláját kérték annak, amit máshol kértek volna, ha máshol is kiszolgáltak volna húst)

 

- 56, a Szabad Nép-székház (sajtóház) kapcsán: http://beszelo.c3.hu/01/04/25eorsi.htm  Eörsi László: A "szabadnépesek"

 „Fejvadász-brigád” létszáma 25-35 fô lehetett. November 2-án Kovács András utasítására a Corvin Áruházban rendezkedtek be, és a feladatukhoz tartozott az épület belsô rendjének biztosítása is. ... A csoport jelentôsen megfogyatkozott létszámban november 7–8-ig folytatta az ellenállást az „éjjel-nappaliból” és a Corvin Áruházból. ...engedélyével a Corvin Áruház készletébôl mindenki átöltözhetett,...

http://www.hirtv.net/index.php?module=photoshare&func=viewimage&iid=1890&viewkey=

 

 

http://www.tvarchivum.hu/tanulmany/docs/hirado/hirado.htm

1954.-ben a polgárok a Corvin Áruház kirakatában ismerkedhetnek az új technikai csodával. (ti. a televízióval)

 

- utolsó, közszájon forgó reklámszlogenjét (Minden szinten szinte minden) Romhányi József írta

 

- az Apolló Kabaré, ami a Corvin telkén állt: http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/lexikon.htm

APOLLÓ KABARÉ
- ma Corvin Áruház

...."Apró házikó a Nemzeti Színház mögött, mellette földszintes kis korcsma, mögötte irdatlan üres telek, másik oldalán a Rókus kórház. Ki gondolná, hogy ez a házikó az ország egyik legnépszerűbb szórakozóhelye?" - írta 1916-ban a "Színház és Divat" című lap az Apollóról, amely a mai Corvin áruház helyén, az akkori Kaszelik Alapítvány telkén, még valamikor a századfordulót követő években épült. Eleinte mozi volt, később az úgynevezett kinema-szkeccsel próbálkoztak: a filmrészleteket és a színpadi jelenetek váltogatták. 1915-től már kabaré. Itt játszott Boross Géza és Sajó Géza, Haraszti Mici és Gózon Gyula. A házi szerzők között volt Gábor Andor, Ernőd Tamás, Karinthy Frigyes, Harsányi Zsolt, Harmath Imre, Herczeg Ferenc, Szép Ernő. 1918-tól Apolló Színpad. 1923. november 23-án volt az utolsó előadás. A színházat lebontották, helyére 1926-ban felépült a jelenleg elfedett homlokzattal álló Corvin Áruház, az akkori Budapest egyik legnagyobb és legkorszerűbb bevásárló helye.

 

http://www.fotomuzeum.hu/kepmutogatok/vi_k.html

Ungerleider és Neumann tulajdona később, 1912 után az Apolló mozgó, ami a Corvin áruház helyén 1908-ban sátormoziként indul. A mozi később átköltözik a Royal szálló báltermébe Royal Apollo mozi néven, az épület mozivarietévá, majd Apollo Kabarévá alakul Roboz Imre vezetésével, 1922-ben pedig az áruházépítés miatt lebontják.

 

 

- akár ez is épülhetett volna a helyén: http://www.szochalo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2498 Csáki Tamás: Bp-i felhõkarcoló tervek a 20-as években (geos :o))

Az első általunk ismert felhőkarcoló-irodaház tervek a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1926/27. évi nagypályázatára készültek, de kommerciális funkciójú magasház-terv az egylet egy korábbi nagypályázatára is érkezett már be: a Skutetzky Sándor által 1912-ben a későbbi Corvin Áruház, városépítészetileg hangsúlyos helyen fekvő telkére tervezett újságpalota. Az amerikai felhőkarcolóktól eltérő építészeti karakterű terv ötemeletes épülettömb felett emelkedő, azzal megegyező magasságú masszív tornya belsejében egyetlen helyiséget sem tartalmazott - éjjelenként belülről kivilágított hatalmas üvegablakaival a pályázati kiírásban megkívánt "reklámszerű jelleget" kölcsönözte volna az épületnek.

 

  -----------------------------------r_b.</P>