Hétfő este szóló csemballó-esten voltam. Szóló hangszerként még nem hallottam élőben mindig csak kísérőként és így azért sok új hangszínét fedeztem fel a hangszernek. Két érdekesség az est kapcsán: 1. Nem irígylem a hangmérnököt a mikrofonozásakor. Ha közel teszi akkor csúnya éles a hangja (van néhány ilyen lemezem sajna), ha távol teszi akkor meg elvész a hangja a környezeti zajban. 2. Ez az agyafúrt lutheránus(J.S.Bach) tudta hogy honnan "lopjon" hogy szó ne érje a ház elejét. Saját szólóhegedűre írt szonátáját írta át csemballóra így a színvonal garantált volt. Erre mondják, hogy ööögyes!

AJ