Póczy szerint Györffy ezen 97-es könyvében behajolt a kontinuitás előtt, és nem csak a rom-, hanem az etnikai-népi kontinuitás előtt is. Igaz, nincs honf. lelet a amfiteátrumban, de langobard azért akad:)

 

Nem tudom, hogy Györffy melyik megjegyzését tekintette behajolásnak. Szvsz sorra vette a kontinuitás típusait a mű bevezetőjében, de nem emlékszem arra, hogy bárhol határozottan kijelentette, hogy Budapest területén etnikai kontinuitás volt. Egyébként a langobárd lelet még rendben volna, de még ezzel is maximum a VI. század végén járunk, esetleg a VII. században.

 

Póczy tisztán régészeti eredmények (saját ásatásai) igen szubjektiv elemzésére alapozza elméletét, amit megmazyoláz egy-két forrásadattal. Pl. a Keszthelyi-kultúrát 9.szig továbbélőnek veszi, és egész Pannoniában, holott ez egy lokális romanizált kultúra volt, és 670 után nincs nyoma!

 

Hümm... Előkaparom a másfél évvel ezelőtti jegyzeteimet, de szerintem a régészek egy igen nagy része IX. századig vezeti tovább a Keszthely-kultúrát. Igaz konkrét szakirodalmat nem olvastam róla.

 

 

Szó sincs erről! Pőczy az ÁLTALA kiásott négy ókori bazilikára céloz! Csak éppen arra nem ad támpontot, hogy ezek kronologialilag hogyan viszonyultak egymáshoz!

 

Nocsak, ez meglepetés. Lehet, hogy megkeresem a Széchenyiben a könyvet, hétha meg van. Helyileg egyébként hol volt ez a négy ókori bazilika? (Hova helyezi Póczy?)

 

Sopron meg? Hm.. Egyik régészünk mondta nemrégiben a nagy Scarabantiázóknak-kontinuitásvadászoknak, hogy szinte sehol sincs olyan tiszta, vastag humuszréteg - mint Sopronban a 6-10. sz között.. szvsz a város lakatlan volt

 

Érdekes a Sopron-téma is. Voltunk tanulmányi kiránduláson Sopronban, ahol pl. Gömöri János, és Szende Katalin vezetett minket, láttuk a kiásott római fórumot is. A város lakatlan volt, viszont a kontinuitást inkább a római falakra értik. Még ma is láthatóak a nagy méretű kváderköves római technikával készült városfalak, (persze ráépítettek azóta más korszák falazási technikáival). Tulajdonképpen a végkövetkeztetés az volt a legtöbb kutatónak (Gömörinek, Holl Imrének), hogy a falak közé az istváni hatalomszervezés idején telepedett népesség, ezért van Sopron most is ott, ahol egykor Scarbantia volt.