hiszen a közpékori régészetből éppen a városok-várak-egyházi épületek triumvirátusból szigorlatoztam"
Te szegény! :))
"Györffy szerint egyfajta romkontinuitást lehet megállapítani Aquincum esetén. Hivatkozik a Kurszán várára, ami az amfiteátrum lett volna, csak az a ciki, hogy az amfiteátrum ásatásakor nem került elő egy árva honfoglaló lelet, még kerámia sem..."
Póczy szerint Györffy ezen 97-es könyvében behajolt a kontinuitás előtt, és nem csak a rom-, hanem az etnikai-népi kontinuitás előtt is. Igaz, nincs honf. lelet a amfiteátrumban, de langobard azért akad:)
"(Azért kíváncsi lennék a forrásaira. Mert pl. az avarok idején a Keszthely-kultúra továbbélő lakosságből állhatott, viszont a források hallgatnak erről a népcsoportról)"
Póczy tisztán régészeti eredmények (saját ásatásai) igen szubjektiv elemzésére alapozza elméletét, amit megmazyoláz egy-két forrásadattal. Pl. a Keszthelyi-kultúrát 9.szig továbbélőnek veszi, és egész Pannoniában, holott ez egy lokális romanizált kultúra volt, és 670 után nincs nyoma!
"Az ásatások: az erőd igazából nem jut eszembe, hogy hol lehetett. Hivatkozik valami forrásra? Négy nagy templomon gondolkoztam mi lehet: Mária-templom, klarissza konvent, óbudai prépostság (Péter-templom), a negyedik talán a királyi kápolna lehetett az óbudai királynéi váran, amit viszont nem hiszek. (Egyébként a klarisszakonvent, a királynéi palota, és a Mária-templom egyes részei még láthatóak Óbudán)."
Szó sincs erről! Pőczy az ÁLTALA kiásott négy ókori bazilikára céloz! Csak éppen arra nem ad támpontot, hogy ezek kronologialilag hogyan viszonyultak egymáshoz!
"A keresztény-későantik pesti lakosságról nem csak ő nyilatkozott. Olvastam pl. itt is: Edith Ennen: The early history of the European town: a retrospective view. In: The Comparative History of Urban origins in Non-Roman Europe. 1985. 3-15. oldal. (A cikken belül sajnos nem tudom hol írta). Szóval ő kontinuitást CSAK Pesten, és Sopronban feltételez, bár elképzelhető, hogy inkább inkább a romkontinuitásra gondolhat."
Igen.. Valszeg Ennen csak a 45 előtti forrásokat ismerte, ezért irta ezt, ui. akkoriban római kori cella trichoriának hitték a Szt.Rókus templom alatt talált romokat - nem azok voltak:))) A Rókus-kápolna 18. sz eleji előd-kápolnácskája volt!
Sopron meg? Hm.. Egyik régészünk mondta nemrégiben a nagy Scarabantiázóknak-kontinuitásvadászoknak, hogy szinte sehol sincs olyan tiszta, vastag humuszréteg - mint Sopronban a 6-10. sz között.. szvsz a város lakatlan volt!