Armand_
2005.02.05
|
|
0 0
39
|
Garay János
A TÁVOLBÓL.
Repülj, lágy énekem, Susogló szárnyakon, El messze, szép egem Hol engem kéjre von, Hol szebb a lány szeme, Érzőbb a hív kebel, S az ifju hő szive Szent vágyban olvad el.
Lágyan, mint esti szél, Búsan, mint csattogány, Mely társért nyögdicsél, Leljen az égi lány; Sovárgó szárnyadon, Mint esti fúvalom, Epedve csattogjon Szerelmi súgalom.
Suhanj be véltlenűl Titkos-szerelmesen, Ne halljon lesdi fül, Ne lásson kandi szem, Tiltott vidékemen Lánykámat ott leled, Hol május-téreken Füzérkét köt neked. |
|