NAPTÁR


Január

Későn kel a nap, teli van még
csordúltig az ég sűrű sötéttel.
Oly feketén teli még, szinte lecseppen.
Roppan a jégen a hajnal
lépte a szürke hidegben.

1941. február 5.


Február

Újra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó;
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorít.
S íme fehér hangján
rábéget a nyáj odakint,
tollát rázza felé s cserren már a verbéb.


1941. február 21.