Napóleon politikai zseni is volt. Európát idôrôl idôre legyôzte, csak a csatornán bukott el. Az európai uralomnak már akkor rákfenéje volt a LaManche. Aki nem uralja angliát, az nem uralhatja európát. Ezt a saját kárán tanulta meg Napóleon is, akinek a kezei közt egy új világ formálódott. Végsô soron ma is ebben a világban élünk. És ebben egy Nagy Sándorral. Napóleon sikereit az I. Köztársaság alapozta meg, míg Nagy Sándor apja Fülöp volt. Mindkét "apa" felállított egy forradalmian új hadsereget, egy nagyjából flottul měködô államgépezetet és mutatott egy célt is. E célt a "gyermekek" valósították meg és teljesítették túl!

Amúgy érdemes összehasonlítani a két világ történelmét egy olyan idôskálán, melynek nullpontja Khaironeia és Valmy.

A két világbirodalom egyformán összeomlott, de amit maga után hagyott mintegy hordalékként azt civilizációnak lehet nevezni. A hellenizmus és a nyugati civilizáció e hódítókkal született.

Hitlerrel semmi. Kulturtörténeti értelemben Hitler nem teremtett semmit. Csak pusztított.

Más. Hitlert ténylegesen, legföljebb okos amatôrnek lehet nevezni. Ám Churchill amatôrségét kétségbe vonnám. Lásd: a történelmi tárgyú munkáit, melyek nem amatôrre vallanak. Voltak balfogásai, de összességében egy okos profi volt.

Üdv!