"De a vége... az bizony eljön... és utána lesz a NAGY POFÁRAESÉS."
Ez óhatatlan, de azért vannak szép the end-ek is, nem?

"Mert majd nem tudod másként látni, csak pezsgővel, vagy viszkivel meg jégkockával... És akárhogy hajladozik előtted, hogy a másológépbe papírköteget tegyen, Te CSAK ÚGY fogod látni... Egy darabig."
Neeem. Sajnos - bár azt gondoltam, hogy jó lesz egy kis pause -, egyre erősebben szövődnek az érzelmi szálak. Bennem biztos, hogy erősödik az emóció, de szerintem - mint arra a mai, általa kezdeményezett sms-váltás is rámutatott - benne is, pedig ő kevésbé érzett vmit előtte....
Szóval nem a pezsgő, whisky, jég fűszerezésű szex jár a fejemben, hanem egyre inkább ő maga, a gesztusai, a megnyilvánulásai, az arca, a mosolya. Védekezem, próbálom elhessegetni a dolgot, de félek egyre jobban elborít az érzés... Gáz, tudom, de ez van.