Szerintem nem sok fogalmad van a bizánci történelemről.

1. A cári Oroszo. elsősorban vallási  értelemben folytatója a bizánci (görög-római) tradíciónak, társadalmi hagyományai viszont túlnyomórészt a tatár hódoltság korába mennek vissza, Oroszo. hatalmi struktúrája máig sok szempontból echte tatár örökséget képvisel. Ezen nem változtatott sem a kommunista kísérlet sem a 18-19. sz-i nyitási kísérletek nyugat felé. Az ország ugyan modernizálódott, de a hatalmi rendszer szinte semmit. Katola Iván eszmei örökösei élnek és virulnak.

2. Bizánc nem nyomta el vagy gátolta a bizánci államok fejlődését, inkább szimbiózisról lehetne beszélni, bár a hatalmi elvek valamilyen formában természetesen érvényesültek. De semmiképpen nem mérhető ez össze török hódítással.

3. Súlyos tévedés Bizáncot a SZU-val vagy az egykori vagy mai orosz állammal egy kategóriába sorolni. Bizánc az ógörög műveltség folytatója volt, a SZU pedig egy jelentős mértékben szteppei-ázsiai örökségű állam (akárcsak Mo.). Ez a "SZU =bizánci birodalom" téves egyenlőség egyes 20. sz-i politológusok kreációja, de megjelenik az erdélyi magyarok hagyományos  rettegése az ortodox kereszténységtől.

Amúgy már megint idealizálod a török birodalmat, de ismét felhívom a figyelmedet hogy ez a európai történelemben rendkívül idegenszerű, kizárólag a a török és magyar nacionalista történelmi hagyomány sajátossága.