Szia Bögöy!

fokozzák az oroszok bizalmatlanságát, hogy könnyen egy orosz különbéke és egy kizárólag ellenük irányuló német offenzíva következhetett volna.

A háború ezen szakaszában már bármilyen békét kizártnak tartok.
Pszichológiai-szociológiai okból (totális háború!) és politikai-gazdasági megfontolásokból is (az 1. vh. kimerült ellenfelei sem rombolták szét egymást, hagytak potenciált egy 2.-ra. És tudták, emlékeztek erre, nem akartak 3.-ra bármit hagyni)
Ez vonatkozik a 3. pontra is. Ami talán úgy valósulhatott volna meg, hogy hivatalos béke nélkül csökken a háború (vagy bizonyos frontjai) intenzítása.
A többi része kb igaz, a mértékeken lehet dekázni (Ural, Csendes-óceán, stb), de lényegében egyet mondunk (attól eltekintve, hogy az oroszok nem jutottak volna át Európán, mert semmi szín alatt nem kaptak volna hadianyagot, bizalmatlanság ide vagy oda - hogy azután hol állnak meg, pl Elzásznál, más kérdés).

Szerintem az orosz totális legyőzése még az őket Uralig nyomva sem lehetséges (és ekkor már a villámháború-feltöltődés-vilámháború játékra sem volt lehetőség nyomokban sem, mert: ld. fent), tehát ott vagyunk, amit mondasz.

Ami meg az A-bombát illeti, ugyanazt írod. Még 1944-ben sem lehet épeszű becslést adni a bevethetőség időpontjára. A baj ott van, hogy a kész bombát bevetik.

Még egy, ami nem Neked válasz
Többször előkerült a hegyvidékek (Appeninek, Kárpátok, Alpok) védelme, hogy ki kit állít meg, ill. hogy megkerülés, kiéheztetés vs. onnan indított ellentámadó-átkaroló manőverek.
Tudtommal helyin túlmenő sikerek (ill. lényegében bármilyen) ezek ellen nem voltak, általában csak az események haladták túl a hegyi védelmet. A Kárpátoknál a román kiugrás miatti visszavonulási kényszer, de pl. az Alpokat NEM VETTÉK BE (cáfoljatok meg, ha mégis), hanem máshol lett vége a háborúnak és okafogyottá vált az ellenállás Berlin eleste után