A nazírság a Mózes IV. könyve 6. fejezetben van leírva. Mivel nem akarom beidézni az egészet, csak egy-két kiemelést idézek:
"Mikor férfi vagy asszony külön fogadást tesz, nazireusi fogadást, hogy így az Úrnak szentelje magát"
"semmi szőlőből csinált italt se igyék"
"Az ő nazireusi fogadásának egész idején, beretva az ő fejét ne járja; míg be nem teljesednek a napok, a melyekre az Úrnak szentelte magát, szent legyen, hagyja növekedni az ő fejének hajfürtjeit."
"A mely napon betelik az ő nazireusságának ideje..."
"Ez a nazireus törvénye, a ki fogadást tett..."


Tehát a nazírság felnőtt felelős döntés, amely ráadásul időre szól, és ezalatt nem ihat semmi szőlőből készültet, nem nyírhatja a haját és nem érinthet halottat, valamint ezalatt az Úrnak szenteltetett, tehát szerintem ezalatt mással nem foglalkozik.
Ezek alapján Sámson (Bírák 13) sem valószínű, hogy nazír lett volna, de Jézus sem.
Végül meg kell említsem, hogy feltűnő hasonlóság szellemileg a nazírság és az úsz-i vízkeresztség között, s úgy vélem, hogy ha elfogadjuk, hogy a nazírság lehetett a szülők hite és döntése alapján, akkor a pl. a reformátusok által gyakorolt gyerekkori vízkeresztséget is el kell fogadnunk, ugyanis az a rkat-tal ellentétben pont ilyen alapokon nyugszik.

üdv: Domestos