"Ez így van, bár nem a relativitáselmélet, hanem a Newtoni miatt."

 

Én nem is beszéltem a relativitáselméletről.

 

"Ha más rendszerből vizsgálom, akkor viszont a mozgási energiák mások lesznek, így nem feltétlenül a fele marad meg mozgási energia."

 

Minek a fele? Az egyiknek, vagy az összesnek? Szerintem a mozgási energiákat is csak egymáshoz képest van értelme számolni.

 

"Ez simán lehetséges, csak az kell hozzá, hogy a fotonnak több energiája legyen, mint amennyi a mozgási."

 

Ezt nem igazán tudom hova tenni. Milyen energiáji vannak a fotonnak a mozgásin kívül?

 

"Ehhez csak annyi kell, hogy a fotonnak a nem mozgási energiája gerjessze az atomot. Ilyen meg szerintem van neki, azaz több energiája van, mint a lendülete."

 

Ezt is magyarázni kellene, mert fogalmam sincs mire gondolsz (talán Neked sem), az meg, hogy több energiája van, mint lendülete, olyan, mint ha kb. azt mondanád, hogy pirosabb, mint sós. :-)

 

"Modell: két kiskocsi ütközik, az egyiken van egy kis aksi, ami összekapcsolódás után áttölteni a másikba. Néhány perccel később ő kilökődik (mondjuk egy rugót nyomott össze ütközés után), majd a másik kocsi elkezd fel-alá gurulgatni a most kapott energiát felhasználva."

 

Ez azért egy elég összetett makroszkópikus modell, amit ha részekre bontanál, már egészen más lenne. A következő problémák is vannak vele:

1. Az töltések nem az ütközés energiáját felhasználva töltödnének át.

2. Mi határozza meg, hogy a másik mikor és hogyan löködjön ki?

3. A fel-alá gurulás pedig egy elég összetett rendszert sejtet. Valamiféle oszcillátort például.