"A relativitás elve szerint viszont bármelyik szemszögből vizsgálhatod a rendszert, így mindig lesz egy nyugvó tömeg."

Ez így van, bár nem a relativitáselmélet, hanem a Newtoni miatt. Ha más rendszerből vizsgálom, akkor viszont a mozgási energiák mások lesznek, így nem feltétlenül a fele marad meg mozgási energia.

"Meg olyanok, hogy mi van akkor, ha nem makroszkópikus testek ütköznek össze? Létezhet-e kétféle ütközési mód (rugalmas és rugalmatlan), vagy csak az egyik? Mi lenne a következménye két részecske rugalmatlan ütközésének? Mi történne a mozgási energiával, ha a két részecske az ütközés után egymáshoz képest nem mozogna? Ugyanaz a kérdés, mint amit én feltettem korábban, mi történik akkor, ha egy foton egy elektronnal ütközik? Hogyan változik az elektron mozgásállapota, hogyan az atomé, és az egész anyagé?

Hogyan lehetséges az, hogy jön egy foton valamilyen impulzussal, "mákszemnyit" sem lök az anyagon, de valahogy a sebességére közel merőleges rezgésekbe kezdenek az atomok, és ez a sebességváltozás elég jelentős? (Az gondolom belátható, hogy ha párhuzamos rezgésekbe kezdenének, akkor mozogniuk is kellene.) Ezt model nélkül is látni lehet, hogy ilyen nincs. "

Ez simán lehetséges, csak az kell hozzá, hogy a fotonnak több energiája legyen, mint amennyi a mozgási. Simán lehetséges, hogy a foton nekicsapódik egy anyagnak, a lendületük összességében megmarad, de az atomok energiája (akár mozgási is) megnő. Ehhez csak annyi kell, hogy a fotonnak a nem mozgási energiája gerjessze az atomot. Ilyen meg szerintem van neki, azaz több energiája van, mint a lendülete.

Modell: két kiskocsi ütközik, az egyiken van egy kis aksi, ami összekapcsolódás után áttölteni a másikba. Néhány perccel később ő kilökődik (mondjuk egy rugót nyomott össze ütközés után), majd a másik kocsi elkezd fel-alá gurulgatni a most kapott energiát felhasználva.