"Igen, az egyszerűség kedvéért az egyik legyen nyugvó. Persze általánosan is igaz, csak akkor nem feltétlenül 1/2-ed adódik."

A relativitás elve szerint viszont bármelyik szemszögből vizsgálhatod a rendszert, így mindig lesz egy nyugvó tömeg.

"Tényleg jó tanár kell ahhoz, hogy az ilyenek is szóba kerüljenek, hogy a megértés egy mélyebb szintjére jussunk el."

Meg olyanok, hogy mi van akkor, ha nem makroszkópikus testek ütköznek össze? Létezhet-e kétféle ütközési mód (rugalmas és rugalmatlan), vagy csak az egyik? Mi lenne a következménye két részecske rugalmatlan ütközésének? Mi történne a mozgási energiával, ha a két részecske az ütközés után egymáshoz képest nem mozogna? Ugyanaz a kérdés, mint amit én feltettem korábban, mi történik akkor, ha egy foton egy elektronnal ütközik? Hogyan változik az elektron mozgásállapota, hogyan az atomé, és az egész anyagé?

Hogyan lehetséges az, hogy jön egy foton valamilyen impulzussal, "mákszemnyit" sem lök az anyagon, de valahogy a sebességére közel merőleges rezgésekbe kezdenek az atomok, és ez a sebességváltozás elég jelentős? (Az gondolom belátható, hogy ha párhuzamos rezgésekbe kezdenének, akkor mozogniuk is kellene.) Ezt model nélkül is látni lehet, hogy ilyen nincs. Kiterjedt testeknél van olyan, hogy úgy találod el azt, hogy közel merőlegesen menjen tovább, de csak azért, mert a testnek mondjuk gömb alakja van. Elemi részecskék esetén ilyenről nem nagyon tudunk beszélni, hogy most akkor a foton az elektron szélét találná el minden esetben, és emiatt pattan úgy, mint egy jól eltalált billiárdgolyó. :-) Ebben az esetben persze a fénynyomás oldalirányú mozgást kellene okozzon, ami szintén nem következik be, mielőtt még valaki azzal jönne, hogy akkor az elektron és a foton is biztosan gömb alakú, és pontosan a megfelelő helyen találja el az egyik a másikat.:-)