"Most képzelj magad elé egy olyan labdát, amely szivaccsal van kitöltve és a közepébe elrejtettünk egy acélgolyót. Az acélgolyó a mag, a gumi borítás az elektronhéj. (Jelenlegi ismereteink szerint az elektronhéjban az elektronok nem pontszerű objektumokként vannak jelen, hanem "folytonos" héjként veszi körül a magot.) A labda és a kavics impulzusainak összege ugyan annyi kell legyen az ütközés előtt, mint utánna.   A labda felületére merőleges beesést és teljes visszaverődést feltételezve 

M_labda*V_labda1 + M_kavics*V_kavics1 = M_labda*V_labda2 - M_kavics*V_kavics2 .

 

Mennyiben befolyásolja ezt, a labda közepébe rejtett acélgolyó?"

 

Az acélgolyó tömege természetesen befolyásolja az egész labda tömegét, ezáltal ütközés utáni mozgását is. Amit vizsgálni kellene, az az, hogy a szivacs hogyan viselkedik miközben a kavics eltalálja! A kvantumelmélet szerint magasabb energiájú pályára kerül, majd pedig alacsonyabbra újra, miközben az elnyelés és kisugárzás folyik. A szivacs esetében ugyanaz a mozgás jelenti a magasabb energiájú állapotot, mint az elektron esetében?