"Ha a labdás témánál maradunk, akkor kaviccsal megdobsz egy labdát, amely ennek hatására mozog v sebességgel, majd a visszaverődés során minusz v-vel, (legalábbis az atommaghoz képest az elektron így mozogna)."

Most képzelj magad elé egy olyan labdát, amely szivaccsal van kitöltve és a közepébe elrejtettünk egy acélgolyót. Az acélgolyó a mag, a gumi borítás az elektronhéj. (Jelenlegi ismereteink szerint az elektronhéjban az elektronok nem pontszerű objektumokként vannak jelen, hanem "folytonos" héjként veszi körül a magot.) A labda és a kavics impulzusainak összege ugyan annyi kell legyen az ütközés előtt, mint utánna.   A labda felületére merőleges beesést és teljes visszaverődést feltételezve 

M_labda*V_labda1 + M_kavics*V_kavics1 = M_labda*V_labda2 - M_kavics*V_kavics2 .

Mennyiben befolyásolja ezt, a labda közepébe rejtett acélgolyó?