"Mert 1W fényteljesítmény 1 m2 felületen kb 3.3 *10-9 Pa nyomást ad. Ez a nyomás rendkívül kicsi nyomóerőnek felel meg. (3.3*10-9 N egy m2 -re.) Miközben a fény melegítő hatása teljes elnyelődés esetén ugye 1 W, ami azért már érzékelhető. "
De még mindig nem magyarázod meg azt, hogy az 1W teljesítményű sugárzás miért melegít (mozgat egyes részecskéket) másképp, mint az egész anyagot. Az analógia még mindig érvényes, mert észérvekkel nem lett megdöntve, miszerint egy rugókkal összekötött golyóhalmazt egy másik golyóval nagy sebességgel ütköztetjük, miközben minden golyó rezgési átlagsebessége megnő v-vel, de az egész halmaz gyakorlatilag helyben marad, pedig v-vel összemérhető sebességgel kellene mozognia.
"Nincs ebben semmi ellentmondás. A dolog nem különbözik lényegesen attól az esettől, mint amikor egy kaviccsal megdobsz egy feldobott gumilabdát. A kavics visszapattan, a labda meg ellenkező irányba mozdul. Ezen az sem változtat, ha a kavics egy rövidke időre hozzátapad a labdához, behorpasztja egy kicsit, majd amikor a labda ismét visszanyeri eredeti alakját, ellöki magától a kavicsot. Az eredmény ugyan az."
Ezek szerint nem értetted meg a problémát. Ha a labdás témánál maradunk, akkor kaviccsal megdobsz egy labdát, amely ennek hatására mozog v sebességgel, majd a visszaverődés során minusz v-vel, (legalábbis az atommaghoz képest az elektron így mozogna). Az elnyelődés során ugyanolyan irányú sebessége kellene legyen az elektronnak, mint a kibocsájtás során, ahogy makroszkópikus szinten várják is.
