"Miért lenne különböző eset a fény melegítő hatása, mint maga a fénynyomás? Miért gondolod, hogy a két hatás között nagyságrendi különbségnek kell lennie?"
Mert 1W fényteljesítmény 1 m2 felületen kb 3.3 *10-9 Pa nyomást ad. Ez a nyomás rendkívül kicsi nyomóerőnek felel meg. (3.3*10-9 N egy m2 -re.) Miközben a fény melegítő hatása teljes elnyelődés esetén ugye 1 W, ami azért már érzékelhető.
"az elméletben várt 2-szeres lendületátadásnak a tükör felőli oldalon is jelentkeznie kellene. "
Jelentkezik is, csak nagyon kicsi. :o)
"Vagyis a "foton" az elektront találja el, neki ad impulzust át, de ahhoz, hogy az atom is odébbmenjen, az elektron atommag között valamilyen hatásnak kell terjednie véges sebességgel."
Hát erre megfelelő erősségű a mag és az elektron között lévő elektromos erőtér.
Sok atomból álló szilárd anyag esetén kicsit bonyolult modellezni egyetlen foton hatását, amely hatás ráadásul mérhetetlenül kicsi. (If=hv/c)
"A visszaverődés/fotonkibocsájtás alatt pedig az atom azonos irányba mozogna, miközben az elektron visszaesne egy közelebbi elektronpályára. Nem ellentmondásos ez egy kicsit? Az első eset olyan, mintha a foton az atommagot lökné odébb, és nem az elektront, de a második esetben már az elektron sugározná ki a fotont úgy, hogy közben az atom tömegközéppontjának helyzetéről nem sokat tudunk elmondani."
Nincs ebben semmi ellentmondás. A dolog nem különbözik lényegesen attól az esettől, mint amikor egy kaviccsal megdobsz egy feldobott gumilabdát. A kavics visszapattan, a labda meg ellenkező irányba mozdul. Ezen az sem változtat, ha a kavics egy rövidke időre hozzátapad a labdához, behorpasztja egy kicsit, majd amikor a labda ismét visszanyeri eredeti alakját, ellöki magától a kavicsot. Az eredmény ugyan az.
