Ezek a történelemhamisítók, ha egy - a hazugságaikat cáfoló - elmélet igaza annyira nyilvánvaló, hogy az érdemi vitatásába már nem mernek (esetleg a szellemi hiányosságaik miatt nem tudnak) belevágni, a "rasszista" váddal elintézhetőnek vélik a kérdést akkor is, ha a vitának egyébként semmi rasszista színezete nincs. Van erre egy tanulságos példám is.

2003-ban jelent meg Rédey Károly tollából az „Őstörténetünk kérdései, a nyelvészeti dilettantizmus kritikája” c. pamflet. Ennek előkészítéseképpen rendeztek egy nyelvészeti konferenciát az ELTE tanácstermében a magyar nyelv eredetéről. A konferenciára azzal az ígérettel hívták az előadókat és a hallgatóságot is, hogy a különböző nézetek képviselőinek egyaránt lehetőségük lesz az álláspontjuk kifejtésére. Ezt illusztrálandó meghívták Bakay Kornélt is, hivatkozva a „Hogyan lettünk finnugorok” című emlékezetes tanulmányára, azonban kikötve az előadás írott anyagának előzetes bemutatását. A konferencián egyedül Rédey Károly kapott elegendő időt álláspontja kifejtésére minden előadás és hozzászólás után, míg másokat időhiányra hivatkozva sorra elutasítottak. Nyilvánvalóvá vált, hogy a konferencia valódi célja nem a nyelvtörténeti kérdések megvitatása, hanem a megjelenés előtt álló Rédey-kötet beharangozása, Rédey „sztárolása” volt.

Ez azonban nem jelenette Rédey "úr" megdicsőülését. A konferencia végén ugyanis mindenkinek végig kellett mennie az ajtóhoz vezető úton s útközben nem kerülhette el a felpaprikázottak és megalázottak kérdéseit. Bevallom, igen jól szórakoztam az úri közönség reakcióin.

Csontos Péter turkológus például a tőle megszokott közvetlenséggel azt kérdezte meg Rédei Károlytól, hogy "Mikor hagynak már fel ezzel a hazudozással?" A vitát Rédei a maga részéről azzal zárta le, hogy "Ez antiszemitizmus!" Pedig közvetlen közelről figyelhettem meg az indulattól kivörösödő fejű köpcös Rédeit és kitűnően hallottam minden szót, de semmi olyasmi nem hangzott el, aminek bármi köze lett volna a szeimitizmushoz, vagy antiszemitizmushoz.

Tudomásul kell venni(?), hogy néhány taplóagyú szerint ez egy tudományban használható, mindent űberelő érv. Miközben ezt a butaságot naponta gyakorolják, nem ég a bőr a képükön, s nem érzik, hogy ezzel saját magukat milyen alacsony színvonalúnak (tudományos igényű vitára képtelennek) állítják be.