Beezer: az isten neve ősi indoeurópai tő, azonos a latin lux-fény szóval.

rovó: Nem minden indoeurópai, ami fénylik. A lux-ról most nem jut az eszembe semmi (Götz-ben talán van valami?).

De például a kelta Belisama isten neve sem indoeurópai, sőt talán maguk a kelták sem indoeurópaiak. Wales kelta nevéből (Cimru) arra is következtettek már, hogy ők a kimmerekkel lennének azonosak, akik előbb Közép-Európában erősödtek meg s aztán jutottak el a brit szigetekre. Belisama nevére nézve fontold meg az alábbiakat:

 

*********************************************

 

Bél, belső szavunk a ma sémi istenként ismert, de a szemitáknál jóval korábbi magyar Bél fiúisten nevével azonos. Megjelenik az Apollóval azonosított kelta Belenus (bel "világos”) és női párja, a Minervához hasonlított Belisama (bel "világos", sama "hasonló”), Álmos ősének, Eunedubeliánusnak, valamint a Balaton (Pelso) és a Pilis nevében is. Mély hangrendű változata a Bál, amely az ugariti istentriász fiú tagjának neve. A Bél-pel-pi-fiú hangváltozás során az istennévből keletkezett a fiú szavunk.

A bél változata rejlik a világ szócsaládjának tövében. E szócsaládot Sadovszky (1989/176) a miwok és patwin indiánok nyelvében lényegében azonos formában megtalálta. A közvetlen indián párhuzam arra utal, hogy az istennév nem sémi és nem indoeurópai, hanem kőkori magyar eredetű (… ábra).

 

magyar

angol

miwok

világ

world

wilak (patwin)

világít

shine

wilep-

villám

lightning

wilep

virul

bloom

wilet-y

virág

flower

wile-

 

… ábra. A világ szócsaládjának megfelelője a  miwok indiánoknál (Sadovszky/1989/176)

 

Bél jelképe a „b” rovásjel, amelyet gyakran láthatunk felülnézeti világmodellek belsejében, amiképpen a Balaton és a Pilis is a Kárpát-medence szakrális középpontjával azonos.