Az okos lány meg a cár

zürjén népmese

Mesélő Élt egyszer két fiútestvér. Az apjuk s anyjuk a nagyobbikra egy szekeret hagyott örökségbe, a kisebbikre meg egy lovat. A ló éppen vemhes volt.

Történt egyszer, hogy elfogyott a kenyerük. A két testvér elindult a városba, hogy kenyeret vegyenek. Az egyiké a szekér, a másiké a ló. Az úton a kanca megellett, s amikor továbbmentek, a kiscsikó ballagott a szekér után.
 

Nagyobbik Hála istennek, megellett a szekerem!
  Kisebbik Már hogyan ellett volna meg a kocsid? Hiszen az én kancám volt vemhes!
  Nagyobbik Nézd csak, hiszen a szekér mögött megy az! Ha a kancád csikaja volna, akkor az anyja után menne!
  Mesélő No, ezen elkezdtek cívódni. Civakodtak, veszekedtek, annyira, hogy a cár elé kellett járulniuk a pörükben. A cár meghallgatta az ügyüket.
  Cár Sok családotok van-e tinéktek?
  Nagyobbik Nekem, cár atyuska, három fiam van!
  Kisebbik Nekem, cár atyuska, egy szem lányom van.
  Cár No, hát akkor adok tinéktek egy feladatot. Eridjetek s kérdezzétek meg a családtagjaitoktól: ki a világon a legeslegszebb, ki a legeslegnehezebb, ki a legesleggyorsabb, ki a legeslegkövérebb. Amelyikőtöknek jól felelnek meg, azé a csikó.
  Mesélő Elment a két testvér haza a gyerekeikhez, hogy megkérdezzék a cár kérdéseit.
  Nagyobbik Mondjátok meg, fiaim, ahogy a cár elrendelte, ki a legeslegszebb a világon, ki a legesleggyorsabb, ki a legeslegkövérebb, mi a legeslegnehezebb?
  1. Fiú Anyánk a legeslegszebb.
  2. Fiú Buszkó kutyánk a legesleggyorsabb.
  3. Fiú Röfi malac a legeslegkövérebb.
  Hárman együtt A kő a legeslegnehezebb!
  Mesélő Elmentek aztán őhozzájuk, a másik testvérhez, hogy megkérdezzék a leányát.
  Kisebbik No leányom, mondjad meg, ahogy a cár elrendelte: ki a legszebb a világon, ki  a leggyorsabb, mi a legkövérebb, mi a legnehezebb?
  Leány A legeslegszebb  a világon az álom, a legesleggyorsabb a gondolat, a föld a legeslegzsírosabb, a tűz a legeslegnehezebb.
  Mesélő A cár elébe járultak, s mindent elmondottak, ahogy volt. Elálmélkodott a cár.
  Cár Hát a te lányod így meg tudott felelni?
  Kisebbik Igen, bizony ez így van!
  Cár Hát akkor én küldök neki ajándékot. Itt vagyon ez a búzaszem: vigyed el a lányodnak, vesse el, nevelje föl, őrölje meg, süssön belőle holnapra búzakenyeret, és hívjon meg engem vendégségbe!
  Mesélő Fogta az apja a búzaszemet, hazament nagy bánatosan. Azt mondja magában, hogy ezt lehetetlen teljesíteni, s holnap úgy elviszik a csikót, nem is látjuk többé! Amint megérkezett haza, azt kérdi tőle a lánya:
  Leány Hát te, apám, miért búsulsz oly igen nagyon?
  Kisebbik Hogy is ne búsulnék? Ládd-e, a cár küldött egy búzaszemet, és parancsot adott, hogy vessed el, neveld fel, őröljed meg, süssél holnapra belőle búzakenyeret, s hívjad meg a cárt. Hát ehhez hogyan lenne érkezésed?!
  Leány Ne búsulj, apám! Itt vagyon egy tyúktojás, vigyel el, s adjad oda a cárnak. Melengesse, költsön ki belőle csirkét, a csirke tojjék egy tojást, s a cár meg süssön abból rántottát, s hívjon meg engem rá holnap, s én viszem majd a kenyeret.
  Kisebbik Felséges cár atyuska, a leányom azt üzente, hogy itt van ez a tyúktojás, melengessed egy darabig, költs ki belőle gy csirkét, az tojjon egy tojást, és az abból készült rántottára hívd meg holnapra a leányomat, s ő hozza majd a kenyeret.
  Cár Hát ilyen lányod van teneked?
  Kisebbik Hát bizony, ilyen.
  Cár Derék dolog! Holnap elmegyek, és megnézem magamnak.
  Mesélő Másnap a cár elmegyen a leányhoz. A lánynak az apja meg nincsen odahaza.
  Cár Hát az apád hol vagyon?
  Leány Kiment az erdőbe megnézni a csapdákat.
  Cár Mikor jön meg?
  Leány Mikor jön meg? Ha egyenest jön, akkor holnap, ha kerülővel, még ma!
  Cár Hogy lehet az? Ha egyenest jön, akkor holnap, ha kerülővel, még ma? Fordítva kell légyen!
  Leány Nem fordítva az. Ha egyenest jön, friss csapást kell vágnia apámnak az erdőben, s az sokáig tart. Ha meg a régi ösvényen kerül haza, hamarabb megérkezik!
  Cár Hát, ez bizony így van! Erre nem is gondoltam volna. Jól vagyon, ha az apád itthon lészen, eljövök megint.
  Mesélő Estére megjött az apja az erdőből.
  Leány Édesapám, a cár azt mondotta, hogy holnap megint eljön. Ha majd közeledik, te feküdj az útra, s kezdjél el óbégatni: jaj, vajúdom, s a gyerek nem akar a világra jönni! Én meg majd elbújok a bokorban.
  Mesélő Másnap reggel jön a cár a hollófekete paripán, a parasztember meg odafeküdt az útra keresztben.
  Kisebbik Jaj, meghalok, segítség! Jaj, meghalok, segítség!
  Cár Kicsoda hempereg ott az út közepén? Menjél félre onnét, mert eltaposlak! Mi bajod? Mit akarsz?
  Kisebbik Vajúdom, s a gyerek nem akar a világra jönni! Segítsél, cár atyuska!
  Cár Nem hiszem én azt el, hogy egy férfi szülni tudna!
  Leány Cár atyuska, azt nem hiszed el, hogy egy férfi szülni tudna, azt meg elhiszed, hogy a szekér csikót ellett?!
  Cár Halljad hát cári döntésemet: a csikót a kanca ellette, s aki a lónak gazdája, azé a csikó is.
  Mesélő Azzal a csikót elkötötték a kocsitól, s odavezették anyjához. A cár meg feleségül kérte az apjától az okos leányt.