lxrose Creative Commons License 2005.01.18 0 0 4876

Némi hatást az is kifejthet, hogy az alumíniumtartály mekkora erővel vonza a kisgolyót, ha a tartály közel szimmetrikus. Nem számoltam ki, lehet, hogy nem is mérhető.

 

Volna egy ötletem egy kisérletre, amivel az áltrelt lehetne tesztelni, de ugyanúgy jó lenne a specrel tesztelésére is. Készítnénk egy nagyobb korongból álló tehetetlenségi nyomatékmérésen alapuló órát, amelyet egy atomóra által mért ideig működtetnénk, majd az idő lejártakor leolvasnánk az aktuális szögállást. Ha igaz, hogy a gravitáció az időre hat, akkor egy ilyen óra is lassabban kell járjon a talaj közelében, és gyorsabban magasban, aminek következtében egy másképpen járó atomórával mérve nem lenne szögeltérés. A mérés pontosságát elég jól lehetne finomítani, bár nem lenne túl olcsó szerintem legyártani hozzá az eszközöket. Kellene mondjuk egy 1m átmérőjü korong, amin a CD lemezekhez hasonló egyetlen sáv lenne. Egy laser fej olvasná a "biteket" amelyeket számlálóimpulzusokként értelmezne, így mindig tudná, hogy hol áll a korong. Nem tudja valaki, hogy a CD lemezen milyen távol vannak egymástól a bitek? Egy 3m-es kerületen akár több százezer ilyen osztás is lehetne, amellyel elég jó szögleolvasást lehetne csinálni. Elegendő idő alatt gyanítom, hogy komoly eltérés lenne a különböző magasságokon mindkét mérés esetén. Nagyobb gravitációs potenciál esetén valószínűleg az anyag hasonlóan viselkedik, mint alacsonyabb hőmérsékleten, így a sugara kicsit kisebb lesz. Miután a tehetetlenségi nyomaték a korong sugarának négyzetével arányos, a tömeg növekedésnek ezt eképpen kellene kompenzálnia. Természetesen nem elég, ha a tömeg négyzetesen arányosan nő, amert akkor még csak úgy járna, mint ha nem függne a gravitációtól. Ettől nagyobb mértékű tömegnövekedésre van szükség. Tud valaki képletet arra, hogy hogyan függ a tömeg a gravitációtól? Egyáltalán függ? Ha nem, akkor a kisérletet el sem kell végezni, bár szerintem érdekes lenne. A specrel tesztelésére azonban mindenképpen jó lenne, mert kiderülne, hogy a relativisztikus tömeg valóban úgy működik-e, ahogy a gyorsítókban ez tünik.

 Specrelhivők, mernétek fogadni a kisérletek relativitáselmélet szerinti kimenetelére? :-)