Néhány adalék ahhoz, amiről írtál...

 

Ha már a madaraknál járunk, rengeteg példa van a kriptikus evolúcióra.

 

Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy az adott populációk látszólag változatlanok maradnak, valójában pedig teljesen különbözővé válnak.

 

Kritpikus evolúció több féle lehet. Az egyik változat az, amit írtál, mégpedig, hogy egy adott területen fellelhető adott "populációról" kiderül, hogy valójában két külön faj legfeljebb ritkán hibridizálódó populációinak keveréke.

 

Sok madaras példát most erre hirtelen nem tudok mondani.

 

Arra, hogy a rövidkarmú és a hegyi fakusz két különböző fajhoz tartozik csak a 19. században jöttek rá. Mindez Európa kellős közepén történt. De ha azt hisszük, hogy Amerikában, ahol ugyancsak fejlett a madártani kutatás más a helyzet, tévedünk. Az amerikai ornitológusok csak a 20. század közepén ismerték fel, hogy a Traill flycatcher (Empidonax traillii) (Tyrannidae) valójában nem létezik, hanem ez az Alder és a Willow Flycatcher (most a tudományos neveikre nem emlékszem kapásból) két egymáshoz nagyon hasonló morfológiájú és viselkedésű fajt takar.

 

 

A kriptikus evolúció másik esete az, amikor hasonló morfológiájú, de egymástól távoli vidéken élő populációkról bizonyosodik be, hogy az egy fajba sorolásuk nem megfelelő.

 

Pl. az elmúlt időkben bizonyították be, hogy az közönséges ökörszem (Troglodytes troglodytes), amely az egyetlen holarktikus elterjedésű ökörzsemcsoport (a többi faj kizárólag Amerikában él) valójában több hasonló morfológiájú fajból álló csoportot jelöl.

 

Ugyancsak rejtély volt a kékszarkák esete (Cyanopica cyanea). Ma kékszarkák a világ két részén, a Palearktisz dél-nyugati részén (Spanyolo. Portugália etc..), illetve a extrém dél-keleti részén (Kína, Japán) élnek. Sokan úgy gondolták, hogy az Európai populáció valójában csak a középkorban került keletről Európába. A molekuláris taxonómiai vizsgálatok tették nyilvánvalóvá, hogy nem erről van szó, hanem egy régebben összefüggő elterjedésű faj két maradványpopulációjáról van szó, amely meglepő módon morfológiailag nagyon hasonló tudott maradni.

 

(Pontos forrásokra nem emlékszem, ha valakit nagyon érdekel, utána tudok nézni.)

 

Valójában itt arról van szó, hogy az ember nem látja az egyébként meglévő különbséget a két populáció között. Olyan kis eltéréséeket ugyanis nem könnyű észrevenni, amelyek nem vezetnek számunkra nyilvánvaló különbségekhez.

 

WNS